Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

megfigyelő szemében közös eredettel bírnak. Szemmellátható rokonság nyilvános tanujelei fűzik egybe az államkormányzat általános irányeszméit, a törvények szellemét, az erkölcsöket s a vallásos gondolatokat; s épen ennek a szépséges egyezségnek gondos fenntartása bástyázza körül a leghatalmasabb erővel ama munkálatokat, amelyek az államok javát s a nemzetek békességét célozzák. Nem vehet senki részt a közügyek vezetésében; nem tűzhet ki figyelemmel kisért célt maga elé; nem hasonlíthatja össze ennek a nagy egésznek viszonyait a szellemek és jellemek természetes állapotával; nem figyelheti meg az embert az ő állandó küzdelmeiben a nélkül, hogy észre ne venné, mennyire rászorulnak a legbölcsebb kormányok is arra, hogy annak a láthatatlan hatóerőnek befolyása támogassa őket, amely titokban uralkodik a lelkiismeretek felett. Sohasem mulasztottam el, hogy rá ne mutassak arra, miszerint belső kapcsolat létezik a kormányok erényessége, vezetésük bölcsesége, valamint az uralkodók erkölcse s alattvalóik bizalma között; ezen érzelmek és gondolatok hatása alatt állok, amikor — megütközve a közöttünk uralkodó közömbösség szellemén — az emberi kötelességeket törekszem azon alapelvekre visszavezetni, amelyek azoknak a legtermészetesebb támaszait képezik.

1) Hogy eme nyilatkozatnak teljes súlyát és fontosságát belássuk, szükséges figyelembe vennünk azt a magas pozíciót, amelyet Necker a francia polgári életben betöltött. A nagy forradalom küszöbén feléje tátongtak egy beteg társadalom összes nyílt sebei. Szomorú kiváltság egy nemzettest vívódásainak ilyarányú szemlélete, mint aminő osztályrészéül jutott: de egy érző szívnek, egy mély értelemnek megbecsülhetetlen tanulság forrása. Ott rezegtek a szemei előtt a bölcseleti véleményeknek szemkápráztató színárnyalatai is, amelyek a gyógyulás s a jövendő egészséges fejlődés útjait törekedtek bevilágítani. Mindhiába. Egyik sem nyerte meg a bizalmát. Úgy tetszett előtte, hogy az új elméletek nagy gyermekeknek képzelmi játszadozásai a nagyon is rugalmas eszmékkel; hogy a reális élettel nem számolnak eléggé. Kialakult meggyőződése tehát a divatos eszmék kritikája s a rengeteg tapasztalatainak leszürődése gyanánt tekintendő. Az a láthatatlan erő, amelyre fönnebi nyilatkozatában utal, a társadalmi élet összeforrasztó eleme. Ez köti — az eskü ereje által — a népet elöljáróihoz, az elöljárókat a maguk ígéreteihez ; ez szerez tiszteletet és tekintélyt az uralkodók közös megállapodásainak; ez termeli az egyéni erkölcsökre gyakorolt befolyása révén — a nemes emberiesség legmegragadóbb vonásait. Ám az érzéki kor az egyéni és társadalmi élet berendezéséhez kézzelfoghatóbb alapokat kiván. Lássuk csak, mennyiben racionábilis a tervbe vett csere ! ') I m. 2—4.