Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

kívánjuk egy kissé a figyelmet ráirányítani. A materiális világ törvényeivel könnyebb a leszámolás. A testi mechanizmus tulajdonságait kézzel fogható törvények magyarázzák meg nekünk. A szellemi világ azon része, amely örökölt s mechanikus jellegű, hasonlóképen gazdag tanulságokban bővelkedő vizsgálódásokat képes felmutatni, amelyeket kiki egész terjedelmükben megolvashat az illető szakművekben. Mi csak azon vonásokkal foglalkozunk most, amelyek az érzéki kísérletezésre alkalmatlanok, amelyek per excellentiam az egyéni szerzemények világába tartoznak, következőleg amelyekre nézve a teljes tájékozódás a leguniverzálisabb forrása az egyéni okulásnak s egyúttal igen természetes magyarázata a mait eseményeinek is, amelyek a szubjektív világ benső tartalmából fakadnak. Nem is direkt a magunk nevében szólunk. Neckernek, a volt, francia pénzügyminiszternek, rég feledésbe merült gondolatait elevenítjük fel, amelyekkel tökéletesen egyetértünk s amelyeknek a maguk mély igazságánál fogva komoly hasznát veheti a mindenkori egyén és társadalom. Vannak bizonyos érdekek — mondja műve előszavában

1) — amelyek az összes érző s gondolkodó embereket oly szoros kötelékekkel fűzik egymáshoz, mintha egyazon hazának gyermekei lennének. Ezek közé tartoznak első sorban ama magasztos ideák, amelyeken az emberi lét igazi nagysága nyugszik. Nagy nyugtalanság szállja meg szívét, amikor azt látja, hogy az új filozófiai elméletek az embert növénynek, a világot a véletlen szüleményének, az erkölcsöt politikai játéknak törekednek feltűntetni; hogy a régi eszményi alapok, amelyek pedig új kiterjedést biztosítottak az emberi létnek, elszakítván az egyedeket a portól és a hamutól s egyesítvén őket a végtelen térrel és idővel, elvesztették minden tekintélyüket a tudós világ szemében s az egyéni erőket megzsibbasztó fantazmagóriáknak, aminők: a cselekvés szabadság nélkül, a létezés eredet nélkül s a jövő — reménység nélkül, kell a helyüket átengedniük. Minthogy az új eszmék révén nem csupán Franciaországot, de az egész emberiséget nagy veszedelem fenyegeti, fejtegetéseihez mindazok figyelmét kéri, akiknek a közrend s az egyéni boldogulás a szívükön fekszik. A léleknek s az emberi életet kormányzó magasabbrendű erőknek elismerése a megfigyeléseknek s ezek alapján a reflexióknak egészen új s bőséges forrását nyitja meg előtte. Szelleme, mintha csak Comte utasításai szerint akart volna eljárni, a társadalmi és egyéni élet gravitációs pontját keresi. Itt azután nem az állatokkal közös, hanem a per excellentiam emberi vonásokra fekteti a fősúlyt. »Megnyugvással vettem észre — olvassuk ugyancsak az előszóban — hogy azon igazságok között, amelyek az emberek javára szolgálnak, természetes kapcsolat létezik. A mi előítéleteink s szenvedélyeink gyakran igyekeznek azokat egymástól elkülöníteni, de a gondos ') De 1' importance des opinions religieuses, Á Liege, MDCCLXXXV1II.