Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906
A történetírás bölcselete
A történelemben ugyanis a szubjektivitások válták objektiv jelenségekké, azokat a szubjektív élet teljes kizárásával tanulmány tárgyává tenni egyszerűen képtelenség. Ha pedig az egyének vagy a népek alanyi világa szűrődött át a történelem tényeibe, a magunk szubjektív világának ismerete nélkül a megérthetetlenség sűrű éjtszakája borul a múlt idők összes jelenségeire. Ki magyarázza meg nekem, mi az »én«, vagy az »öntudat«, hacsak a saját magamon történő megfigyelés el nem igazít ebben a kérdésben '? Nem állítjuk, hogy a lelki jelenségek a maguk lefolyásának stádiumában tanulmányozhatók : ám ott van a ráeszmélés, amely a lefolyt szubjektív jelenségre, mint kész objektumra, tekint vissza. »Akik azt hiszik, hogy a ráeszmélésnek szubjektív módszere nélkül is ellehetnek, hasonlítanak azokhoz, akik a vak ember szemére szemüveget tesznek, hogy lásson.» Igaz, hogy az ember lelki élete némileg hieroglifikus jelekben be van vésve a történelem alkotásaiba. Ám ezen jelek megfejtése ép azon módszer segélyével történhetik, amelyet a comteizmus kizár. Ezek ugyanis »mint az igazi hieroglifikus táblákon sokszor tapasztaljuk, kétféle nyelven vannak írva: egyen, amelyet értünk s egyen, amelyet meg kell fejtenünk. Azok a hieroglifák, amelyekről itt van szó, hasonló segítségre találnak : saját lelki életünkben megtaláljuk a lelki élet elemeit s alakulásait, melynek óriásilag kivetített képe az emberi történet összes kialakulásaival. Itt is kölcsönhatás van. A magunk lelke érteti meg velünk a műveket, a művek értetik meg velünk saját lelkünket. 2) Oly okoskodás ez, amelyhez hitünk szerint nem férhet semmi kétség. Értjük, hogy a comteizmus felfogása miért nem tud rokonszenvezni semmiféle szubjektív, vagy olyannak látszó módszerrel az ő kutatásaiban. Rendszerét a tudományokban megnyilatkozó, gépies törvényszerűség elveire alapítja. Benne minden csupa szám és ridegség. Mindenesetre súlyos akadálya előhaladásának az ember egyénisége, amely a mathematikai képleteket a maga titkos világában dolgozza fel s sokszor a legmeglepőbb csalódásokra szolgáltatja vissza az eredményt a maga cselekedeteiben. Régóta próbálgatják már a természettudományok módszerét e téren is alkalmazásba venni. Comte ideje óta új lendületet vett ez a törekvés. Mesterük azt ajánlotta, hogy valami egyszerű törvényt kell e téren felkutatni, olyan formát, mint a külső világban a gravitáció. Hiába minden. Két dolog állhat előttük teljes világosságban, amit szükségképen fel kell ismerniük s el kell fogadniok: az örök állandóság az »én« tudatában, az örök változatosság az »én« állapotában. Ezek a pozitív adatok, amiket az egyén megfigyelése számukra gyümölcsözhet. Egyébként - ameddig csak a fiziológiai megfigyelések kiterjedhetnek — megtesznek mindent, hogy az »én« világában lefolyó alakulásokat mechanikai törvényekhez fűzzék, de ku') Alexander-Lenhossék : Az ember, 620. 1. •') U. a. 623. 1.
