Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

vallaniok — a hipothézisek elfogadásában ; igaz, hogy a természeti alakulások leglényegesebb okai egy magasabbrendű erő feltételezése nélkül teljesen érthetetlenek — gondoljunk pl. Kant-Laplace elméletére —: ámde vannak kézzelfogható eredmények is, amelyek ama merész önbizalmat oltják a szivekbe, hogy a kutatások során sikerülni fog az élet összes titkainak felfedezése ; hogy a régiek tudása és vallástana helyébe egykoron egy, mindent felölelő epistemologia (tudástan) lép. A búvárkodók egy jelentékeny csoportja — élükön a XVIII. században La Mettrie-vel és Holbach-hal, a XIX. sz. pedig Vogt-tal, Moleschott-tal s Büchner-rel — a jelen reménység hatása alatt a természeti erők csodás és rendszeres anyagi hatásain felejti szemeit. Eljárásukban megismétlődik a gyermek és a szivárvány története. Csak a csalogató, szines kép áll előttük, ezenkivül mire sem eszmélnek. Megismétlődik egy mondabeli király története, aki előtt — bármihez nyúlt — minden arannyá vált. Szerintük minden anyag, amit csak ismerünk. Anyag az anyag, de egyúttal a szellem is, mert az az anyag tulajdonsága vagy működése. A lelki tevékenység sem egyéb előttünk, mint a külső ingerek folytán rezgésbe hozott agyvelő kisugárzása.

1) Hát az ember a maga egészében ? Feuerbach szerint semmi más, mint az, amit megeszik.

2) Kutatásaiknak tehát a jelen felfogás szellemében szükségképen az anyag s a természeti erők tulajdonságaira kell szorítkozniok. Ha e tekintetben messze előrehaladnak a tudományok, hitük szerint megoldva hull ölükbe az egész emberi lét nehéz problémája. Hogy ne pusztán általánosságban mozogjunk, a jelen elméletnek egy történelmi kristályalakj át óhajtjuk bemutatni Friedrich von Hellwald munkájában,

3) hogy meglássuk, mennyiben igazolódik az anyag metafizikája — mert hisz nem egyéb — a világtörténelem egyes jelenségein. Mint materialista, természet szerint a legelső kötelességének vallja a személyes Isten detronizációját. Szerinte a világ nem az ő munkája. Elpusztíthatatlan örök anyag atomjai kerültek együvé, amelyekben kiirthatatlan erők végeznek szakadatlan átalakító munkásságot a természet törvényei szerint. Az Isten-fogalom az emberi képzelet szüleménye, amelyet az organizmus arra ösztökél, hogy minden tulajdonságához vagy tevékenységéhez ideálokat keressen. Ily módon azután az ember alkotja meg az Istent a maga képére és" hasonlatosságára s nem megfordítva. A vele kapcsolatos vallási rendszereket is csak azért találta ki a képzelet, hogy kitöltse velők a tudás hézagait. Amennyiben pedig a képzelet ') Büchner: Erő és anyag. Láng Lajos magy. ford. Lipcse, 1870. 122. lap. '') V. ö. Encyclopaedia Britannica Metaphysics szónál. s) Kulturgeschichte in ihrer natürlichen Entwickelung bis zur Gegenwart Augsburg, 1883.