Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

minden teremtménye — mint ellentéte a valónak

4) — tévedés: ily módon ideál, vallás, Isten egyformán a tévedések világába tartoznak. Több ízben elismeri és hangsúlyozza, hogy vallás nélkül nép sohasem létezett a földön.

2) Érzi és hirdeti is, hogy az összes népek lelki világa az Istenség, mint ideális nehézkedési pont, felé gravitál. Ám úgy magyarázza a dolgot, hogy a bolygó csillagok is egy központ körül keringenek, ahol voltaképen semmit sem találunk; miért ne foroghatna fenn ez az eset az érzelmek világában is ? Azt várná az ember, hogy — amennyiben az Isten az ő fogalmai szerint »eine Wahn«, »eine Täuschung«

3) — tűzzel-vassal harcra kel ellene s latba veti az összes szellemi erőit annak kiirtására. Azonban csalódásra ébredünk. Nagy áttekintésben szemlélvén az emberiség művelődési viszonyait, kénytelen bevallani, hogy »az ideál nélkül szűkölködő népek nem bírnak fogékonysággal a kultúra semmiféle faja iránt

4) s az eszményítő erő megtompulása lenne a legrettentőbb »betegség«, amely csak az emberiséget érhetné. Sajátos tehát a jelenség, amely itt szemeink elé tárul. Egy bölcselő áll előttünk, akit magát rettent meg legjobban hirdetett elveinek gyakorlati érvényesülése. Tőr van az egyik kezében, amelyet a hívő szívbe márt, a másikban életbalzsam, amelyet a maga okozta seb nyílásába öntözget. A szisztéma, amelyet megállapítani törekednék, fejtetőre állított világ. Azt olvassuk egyhelyütt nála, hogy a tévelyek — vagyis szerinte az összes emberi ideálok — úgy szülik egymást, mint az adósság az adósságot: másutt pedig hosszasan fejtegeti, hogy ezek alkotják ez élet diszeit, virágait. Isten létének tagadása súlyos nehézségek elé állítja a materializmus híveit. Mikor az ember a világtörténet fényénél a maga múltjába visszanéz, lehetetlenség észre nem vennie, hogy ott a materiális erők csak nagyon is másodrangú szerepre vannak kárhoztatva. Mindenkor nélkülözhetetlenek, igaz : de pusztán ezekben kulturális képesség semmivel sincs több, mint pl. az igavonó barmok erejében, amely fölött az emberi szellemnek kell előbb hatalmat nyernie, hogy az élet fenntartásának alkalmas eszköze legyen. Ám az ideális alapprincipium pusztulásával mégis innen kell a materializmusnak minden gondolatot, intézményt és tevékenységet kimagyaráznia. Egymagára hagyva nem is boldogul : de ime, ott a darvinizmus a maga nagy tudományos apparatusával. Igaz, hogy eredetében nem materiálista elmélet; de azzá tenni roppant könnyű munkának ígérkezett. Meglehetősen sikerült is. Manapság már jóformán egyértékű fogalmak. Ezen egyesített felfogások szellemében ember és állat között minőségi ') I. m. I. 34. 1. '-) J. m. I. 31., 66. 1. 3) I. m. I. 36. 1. 4) I. m. 1. 37. 1.