Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906
A történetírás bölcselete
bennünket, hogy a történelmi tanulmányok minél szélesebb körű, kétségtelen adatokra támaszkodjanak s minél kevesebb legyen a vacuum, amelyet a képzelet munkájának kelljen betöltenie. £ téren pedig — amennyire emberileg lehetséges — csak az egyetemes jellegű kutatásokon alapuló, történelmi autopszia lehet a legmegbízhatóbb tanácsadó. Nélküle mi egyebek lennének a történetírók, mint »veri telegraphi d' opinione d' altrui?« 1) Ugyancsak a módszer lényege követeli, hogy a történelem sűrű érintkezésbe lépjen testvértudományával, a filozófiával. Mi ugyanis a történelem ? Chateaubriand szerint »une branche de la philosophie morale et politique» ; 2) — »egyik ága az erkölcsi és politikai bölcseletnek« ; egy magyar filozófus szerint pedig »az ember lelki világának kivetített képe.» 3) IIa tehát a benső képességek potenciális ereje válik aktuális létre a történelem eseményeiben, logikai képtelenség lenne az a felfogás, amely kinai falat akarna vonni ezen két tudományszak területei között. »A világ berendezésének tényleges állapota kényszerít minket arra, hogy a filozófia és a történelem kikerülhetetlen szövetségét figyelmen kívül ne hagyjuk.« 4) Kétségtelen, hogy a jelen módszer alkalmazása mellett a történelmi igazságokhoz nagyon is göröngyös út vezet. »Más tudományokban — mondja Buckle — a kutatás megelőzte a felfedezést; előbb a tényeket jegyezték fel s azután találták fel a törvényeket. Az emberi nem történetében azonban a fontos tényeket elhanyagolták s a jelentékteleneket írták le. Ennek következtében mindaz, aki a történeti tüneményeket általánosítani akarja, kénytelen magukat a tényeket is összegyűjteni. Semmit sem talál előkészítve vagy épen készen. Iíőmívesnek és építőnek kell lennie ; nem csak az épület tervének készítése, de a kövek kiásásának feladata is őrá nehezül.« 5) Eme nehézség nem csupán a kifejező tények felkutatásában tünteti elő a maga hatalmas arányait, hanem mindazon tényezők mérlegelésében s állandó szemmel tartásában is, amelyek az emberi cselekedetek alaprúgói gyanánt szerepelnek s ezekkel szemben is az akarati funkció változatlan indeterminizmusában. Ez a magyarázata annak, hogy a jelen módszer segélyével alkotott művek oly annyira változatos utakon keresik a történeti igazságot. A részleges jelenségeket — a tapasztalás tanúsága szerint — csakhamar benyeli a feledés homálya: a szellem azonban, amelyet a lélekbe átszűrnek, nem oly könnyű pusztulás anyaga. Hellyel-közzel — mint benső ') Dr. Ballagi : I. m. 6. 1. "') Genie du christianisme. Ouvres de Chateaubriand. Paris, 1878. Tom. I. p. 258. 3) Alexander-Lenhossék : Az ember. 622. 1. 4) L'état actuel du monde nous impose la loi d' accepter franchement cette inévitable alliance de la philosophie et de rhistoire." Guizot. I. m. 75. 1. History of civilisation in England. Endrődy S. stb. magyar ford. 1873. II. k. 52. 1.
