Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

szeretetét anélkül, hogy alkosson magának elérhetetlen vágyak érdekében légvárakat, folytasson szélmalomharcot életének későbbi szakán. Az emberi léleknek alig van értékesebb adománya, képessége, mint a tárgyak, dolgok és viszonyok mélyébe ható értelem, a helyes ítélet megalkotásának eszköze. Alig van még egy tehetség, még egy lelki működés, melynek szempontjából az emberek belső értéke, hasznavehetősége közt oly nagymértékű különbségeket lehetne megállapítani. Belátni a dolgok lényegébe, a körülmények szövedékébe, biztosan meghatározni a részek jelentőségét, összefüggését, eldönteni a kérdést, mi a teendő, mi a kerülendő : a lelki működés legkiterjedtebb alakja, legfontosabb feladata. Az erkölcsi alapon induló tanítás, nevelés ügyelni fog arra, hogy növendékei értelmét a legkisebb kortól kifejteni, a dolgok okbeli összefüggésével megismertetni, a lényegben levő igazsághoz hozzászoktatni törekedjék. Az igazságot nem fogja hangzatos frázisokban, divatos szavakban keresni s feltüntetni, hanem oly elvekre alapítja, melyeknek gyökere a vallásos erkölcsbe van leeresztve, irányítója az egyén lelkiismeretéből indul ki. A kétkedő, kíváncsi ifjú kérdései, az élet látszólagos ellentéteinek megmagyarázása elől nem tér ki. Az okfejtés láncsorán megnyugtató alapot talál a munka kényelmetlenségére, a szenvedések türelmes elviselésére, biztos kézzel kijeleli az erkölcsi elv nélkül folytatott élet következményeit, az életjavakban bővelkedőnek súlyos kötelességeit. Az iskolai tanulmányok mindegyike alkalmas az értelem kiművelésére, csakhogy ez a művelés egészen más eredményt hozhat létre, ha arra külön, öntudatosan ráirányítjuk a figyelmet s ráfordítjuk különösen arra, hogy az értelemfejlesztés az erkölcsi igazság jegyében történjék. Amily fontos a megismerés helyes irányú vezetése, époly fontos a tanuló érzelmi világának helyes berendezése. Sőt fontosabb, mert az érzelmek nagyobb hatalmi tényezők az ember életében, felkeltésök, igazgatásuk több nehézséggel van összekötve. Egy szociológiai tanítás szerint az ismeretek, gondolataink hatástalanok lelki életünkben, az érzelem minden, életünk folyását a kedélyváltozások irányítják. Érzelmeink úgyszólván megmagyarázhatatlanok, ellenőrizhetetlen behatások alatt támadnak, dacolnak a belátással, akaratunk ellenére fejlődnek, ragadnak tova bennünket. A nevelés beavatkozására mintegy hozzáférhetetlen mélységben rejtőznek az ösztönök, szenvedélyek szövetségében. Ezekhez hozzá férkőzni, vak rohanásuknak kellő irányt szabni, nem utolsó feladata a nevelésnek. Mindenekelőtt meg kell kísérelnünk, hogy a fejletlen tanuló érzelmi világát is a tanítás tárgyává tegyük, tanítsuk érezni is növendékeinket. Bármennyire reflcksz tünemények gyanánt szerepelnek érzel-