Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

meink, miként a szervezet refleksz működésére befolyást gyakorolhatunk közvetett uton, épúgy hathatunk a kedélyhullámzás módosítására a szoktatás, céltudatos nevelés eszközeivel. Már maga az a körülmény, hogy az érzelem ismereteinket kiséri, alapot nyújt az érzelmi világba való beavatkozásra. Gondolataink, ismereteink természetéhez, minőségéhez simulnak érzelmeink, hangulataink. Erkölcsi elvre alapított megismerés magával hozza az erkölcsi érzés kialakulását. Emellett a tanulót figyelmeztetni kell arra, hogy a természet és élet jelenségeinek szemléletéből, a tudományos igazságok megismeréséből mily érzelmek fakadnak az erkölcsi alapon álló ember lelkében; a történelem egy példája, a mindennapi élet egy esete, egy olvasmány tartalma micsoda érzelemmel kell, hogy egybekötve legyen a valláserkölcsi világnézet s a természeti vagy észmorál alapján. Akkor Kinizsi hőstettében nem fog keresni emberírtó kegyetlenséget, a habzó pohár kiürítésében örök üdvöt, s a Szózat, Himnusz dallamaira lelkesedéssel telik meg a szíve. A jó szeretetét, a rossz gyűlöletét állandóan ébren kell tartani a tanítással párosult nevelésben, s az iskola legyen a nemes érzelmek virágos kertje. Ültesse el a gyermek szívében az istenfélelem s velejáró alázatosság érzelmének virágát, fakassza meg a felebaráti szeretet forrását a szülők iránti ragaszkodás, engedelmesség, a jótékonyságnak tartozó hála, a barátság odaadó hűsége, a hazafiúi önfeláldozás erényeiben. Keressen alkalmat, mi különben keresés nélkül is bőven kínálkozik, hogy rámutasson az öntelt, beteges ambició, nyegle hiúság, irigy boszúállás, érzéki gyönyör érzelmeinek rút és káros voltára. A külföldi iskolákból ismerünk oly vezető fonál gyanánt szolgáló könyveket, melyek a tanuló teljes érdeklődésének megnyerésére, vele érzelmi világának erkölcsi kialakítására kiválóan alkalmasak. De még jobb, ha maga a tanár élő könyvtára az életbölcseség forrásából merített tapasztalatoknak ós ismereteknek s nem sajnálja azokat tanítványai erkölcsi érzésének nemesítésére értékesíteni. Voltaképen egy tanórának sem volna szabad elmúlnia anélkül, hogy a tanuló necsak tudományban gazdagodjék, hanem érzelemben is nemesüljön. Végelemzésben mégis minden attól függ, micsoda erő van az akaratban, miképen képes az akarat a megismerés-, érzésben meglevő indítóokokat a cselekvés terén érvényesíteni. Azért újabban a pedagógia mind jobban és jobban az akarat nevelésére ejti vizsgálódásainak súlyát. Aki az akarat nyilvánulásának különböző módját megfigyelte iskolában vagy életben, az tudja, mennyi fattyuhajtása van az emberi akaratnak. Van dacos, akaratos gyermek, van akarathiányban szenvedő felnőtt, van önző, eszközökben nem válogató s mindenen keresztül gázoló