Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905
Erkölcsi alap a nevelésben
matikai feladatot fogja fel, melynek megoldása az igazságon alapuló számítás eredménye. Napról-napra az igazság kutatása levén foglalkozása, ismertből ismeretlen igazságok világa, tere nyílik meg előtte. Műveleteiben nincs megalkuvás, hamis elvcsusztatás, vélemény; az elme törvényszerű, logikus gondolkodáshoz szokik, mi az egyén akaratát edzi, jellemét szilárdítja. Az egy pontra szegezett figyelem fárasztó munkája mellett élvezi a munkalegyőzés örömét. Nem csiklandozza az érzékeket, mint a szépirodalom számos selejtes terméke, helyette kedvet éleszt, vágyat fakaszt a tisztán szellemi, érdek nélküli élvezet megszerzésére. Életeleme léha szórakozás helyett munkaszeretet lesz, az igazságért való önfeláldozás. A számok végtelen sorában, a tér és idő korláttalanságában, az égi testek csodáiban lelke oda száll, honnan a minden tudomány forrása ered. Ily irányú kezelésben a mathematika tanára annál inkább részesítheti tárgyát, mert hisz azok a nagy tudósok, kiknek helyébe korunk észmoráljának vigécei óhajtanak lépni, s kikre (a nagy tudósokra!) lépten-nyomon hivatkozás történik a mennyiségtani előadások során, mindnyájan hasonló szellemtől voltak áthatva, valláserkölcsi alapon álltak. Ampere élete az igazságszeretet, következetes kitartás példája; vitatkozásaiban élénk, de szenvedélyek-, előítéletektől ment, türelmes. A tudomány terén szerzett dicsősége legkevésbbé sem tartotta vissza, hogy vallásos kötelmeit teljesítse, ki halála előtt az előkészületre figyelmeztető papnak nyugodtan felelte: Köszönet, lelkiatya, eleget tettem keresztény kötelességemnek. Carnot katona létére a régi klasszikusok olvasásában gyönyörködik, theológiát tanul, kémkedések ellenére szorgalmasan eljár istenházába s a császárnak még akkor is a szemébe néz, mikor a jakobinusok már hódolnak előtte. (V. ö. K. A. Kneller -Das Christentum und die Vertreter der neueren Naturwissenschaft« c. művét.) Leibnitz három-négy nap étlen-szomjan a világtól elzárkózva dolgozott, mikor differenciál s integrál számítását felfedezte. Newton sírkövéről egyebek közt ezeket jegyeztük fel a Westminster Abbeyben: Naturae, Antiquitatis, S. Scripturae Sedulus, sagax, fidus Interpres Dei O. M. Maiestatem philosophia asseruit, Evangelii Simplicitatem Moribus expressit. A természetmorál majomszármazékai még sokáig várhatnak, míg hasonló sorok fogják megörökíteni emiéköket a zoológiai gyűjtemények falain, de még tovább várakozhatik a világ, míg Newton fel-