Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

termékeknek. Ha ez nem volna munka, bizonyára ritkább lenne a bukott kapitalisták kétségbeesése. Hogy az egyik kézi, másik szellemi munkás, az természetes, s mindenki csak arra alkalmazható, mire képességet szerzett. E képesség megszerzése első sorban az egyéniségen magán fordul meg s társadalmunk erkölcsi alapján senki sincs sem az egyik, sem a másik hivatáshoz, sorshoz kötve. Elfeledik, hogy a létjavítást követelők közt vannak munkakerülők, munkaképtelenek, tékozlók s minden munkára alkalmatlanok. A világbéke új apostolai megszurkálják a velük egyet nem értő bajtársaikat, a szabadság követei terrorizálnak, jogért, törvényért küzdve letapossák azt. Az erőszaknak megvan az ereje, de nincs benne morál, ideiglenes eltolódásokat hozhat és hoz is létre, de tartós egyensúlyban csak az erkölcsi elv ereje tarthatja meg az összeütközés ellentétes karjait. Az észmorál tanítóitól, ha már kevesebb morált nyújtanak, legalább több észt követelnénk. Helyesebben teszi a földrajz, ha ez erkölcsi elvet szolgálva földünket mint ideiglenes vándorlásunk helyét veszi fontolóra, az alkotás és pusztulás képeiben az emberi erő és gyengeség jelére ismer, a különböző országok, népek soknemü ellentétei közt észreveszi a felebaráti szeretet összetartó kötelékét, az emberiség közös és örök vágyát, mely a siralom völgyének lakóit a boldogság hazájába vonzza. A leíró természettudományok másik ágában, a természetrajzban, az észmorál fanatikus hivei megelégszenek a természeti világ empirikus ismertetésével, a benne jelentkező tünemények törvényeinek természetes megfejtésével s mindezeknek az emberi jólét, kultura, társadalmi és állami fejlődés előmozdítására való felhasználását tűzik ki célul. A mikroskóp segélyével be kell hatolnunk a szervezet sejtjeinek szövedékébe, a chemiai összetételek atomjainak titkaiba. Ki kell mutatnunk a növényi táplálkozás látható és mégis láthatatlan folyamatát, az ásványjegecedés változatos alakzatait. Meg kell ismernünk az állatvilág különböző fajait, életszerveik funkcióját, életök módjának sajátságait, az állatok szerepét a természet háztartásában s az emberi életben. Végül kiváló figyelem, beható tanulmány tárg^ja az ember, a tollatlan kétlábú állat. A vizsgálat egész során vezető elv a szem látásának, a kéz tapintásának természetes logikája. A jelenségek végső oka a természeti erő, célja a faj kiválasztás utján való tökéletesedés. Természettörvény, az őserő hozza magával, hogy a hidrogén és okszigén bizonyos vegyülete vizet alkot, hogy a só kockában jegecesedik, hogy a növény tavasszal virágzik, ősszel gyümölcsöz, hogy almafáról nem lehet szedni diót, hogy a majom négykézláb jár, mert a narancsfára így könnyebben felkúszik táplálékért, az ember pedig két lábon