Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

kezdődik, koporsóval zárul, legfelebb, hogy amint a legtöbb halotti beszéd végződik, a nagy férfiú eszméinek, alkotásainak hatása éli őt túl a síron. Mindezekkel szemben a nevelést igazi alapjára, az erkölcsi elvre kell visszavinnünk, melynek gyökere az emberi lélekben, az emberiség mindenkor vallott hitében van; magában foglalja mindazt, amit a modern nevelés ama szép jelszavai egyenkint s összesen kifejeznek s ami még hiányzik belőlük, vezető fonál gyanánt tűnik fel az emberiség evolúciójának múltjában, egyedüli normáléja lehet a jövőnek, mindenre kiterjedő, állandó és örök. Van Isten, van másvilág, él minden nép vallásos meggyőződésében, amiből az emberi élet a mulandóság- és örökkévalóságra szabályozó ne ölj-, ne lopj-féle alaptörvények folynak, mint a szociális élet létfeltételei. A nevelés igazi alapja csak a valláserkölcsi elv lehet. Vegyük el Istent, vegyük a poklot az emberiség hitéből, az észmorál összes szuggesztiói sem lesznek képesek tartósan fenntartani a szociális élet kapcsait. Mihelyt az ember felszabadul azon gondolat gyötrő súlya alól, hogy a földi életharcok után van végső elszámolás és kiegyenlítés, a jellem, becsület, kötelesség még oly szívhez szóló szavai sem fogják visszatartani az embert, hogy állati ösztöneit követve, minden cselekvését a jogtalan önzés követeléséhez ne alkalmazza. Csak erkölcs a vallásban képes biztosítani erkölcsi rendet, egyéni s összeségre kiterjedő boldogságot. Ennek a rendnek megőrzésére, ennek a boldogságnak biztosítása- s előmozdítására csak valláserkölcsi elvre alapított nevelés szolgáltathat alanyokat, hozhat létre alkalmas társadalmi alakzatokat. Midőn ez értekezésben erkölcsi elvről, mint a nevelés alapjáról van szó, mindenütt a valláserkölcsi elv értendő alatta. Ezen elvnek tényleges és kivánandó érvényesítéséről néhány tapasztalati tényt feljegyezni már csak azért sem lehet helyenkivüli, mert egyrészt a nevelést tárgyaló szakmunkák inkább csak az ismeretek közlésének módjával foglalkoznak, még magáról a nevelésről szóló fejezetek is vagy röviden átesnek vagy határozatlanul jelölik meg e kérdést, a valláserkölcsi elv helyébe valami hangzatos frázist tesznek a materialisztikus tudomány boszorkánykonyhájából, másrészt pedig mivel nemcsak külföldön (Franciaország), hanem hovatovább nálunk is kezdi szedni áldozatait a kifejezetten vallott észmorál hóbortja. 3. Az iskolai nevelés erkölcsi alapja. A rendszeres nevelés általában az elemi iskolában veszi kezdetét. Sok a panasz a tanítás elemi foka ellen. Vádolják, hogy kevés eredményt mutat fel, a gyermek képességeit nem készíti elő, nem látja el elegendő tartalommal a középiskolai munka felvételére. Röviden érintjük e kérdést, mert mint jelezve volt, ez elmefuttatás a nevelés középiskolai folyamát tartja szem előtt. A panaszok, vádak többnyire alaptalanok. Az elemi iskola nagy és