Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902
Az ötletes irályról. Értekezés
Rz ötletes irályról. Greksa Kázmér dr. E tételt e helyütt nemcsak azért választottam jelen vázlatos elmefuttatásom tárgyául, hogy ezzel az előadókészség tényezőiről szóló értekezéseim sorozatát1) befejezzem; hanem azért is, mivel jól tudom, hogy az iskolai értesítőkben az iskolát és az ifjúságot a legközelebbről érdeklő dolgok gyakorlatias irányú fejtegetéseinek van helye. Mi érdekelné pedig oly közelről az iskolai ifjúságot, mint épen gondolatainak és érzelmeinek könnyű, megnyerő kifejezése; a hajlékony előadó készség? Hisz az ókor iskolái a görög nevelők, a római gram- maticusok, rhetorok, a középkori iskolák, a reformatio iskolái és az ezt követő tanrendszerek a legújabb korig ezt tűzték ki a tanítás legfőbb céljául. De nem hanyagolja el az előadókészség célszerű fejlesztését a mi tanrendszerünk sem, amely megkívánja a középiskolából kilépő ifjútól, hogy a tapasztalása körébe eső tárgyakról „világosan, szabatosan és ügyesen tudjon szólni és írni.“2) Mivel azonban „a vizsgálatra álló ifjak gyakran nem rendelkeznek az előadó képességnek azon mértékével, melyet ily korban levő tanulóktól nyolc évi középiskolai tanulmány után méltán el lehet várni,“3) a nm. vallás és köz- oktatásügyi m. kir. minister ismételten és erélyesen sürgeti, hogy „a gondolatok, helyes, világos és szabatos kifejezésében való ügyességnek elsajátítására több gond fordíttassék.“ 4) ‘) Greksa K. dr.: „Néhány szó az előadó képesség fejlesztéséről.“ Eger, 1898 „ „ „A szóbőségnek tervszerű fejlesztéséről.“ 1900. „ „ „Néhány szó a szépirály fejlesztéséről.“ Pécs, 1899. „ „ „Az önképzőkörökről.“ Pécs, 1900. „ „ „A gondolatmenetről.“ Pécs, 1902. 2) Utasítások 17. 1. 3) A nm. vall. és közokt. Min. 1895. 94. 801. sz. r. 4) Ugyanazon rendeletben. 1 i .. Az eloadokeszség szükséges.
