Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902

Az ötletes irályról. Értekezés

25 1. így a tárgy szempontjából szükséges, hogy a kijelentés — akár egyes kifejezés, Ítélet, következtetés, vagy bizonyítás legyen is — mindenkor valamely igazságot tartalmazzon; amely annál nagyobb mértékben nyeri meg tetszésünket, mennél közelebb áll a lélek tartal­mát képező didaktikus vagy morális igazságokhoz. Minthogy pedig kijelentésünknek, hogy igazságot tartalmazzon, objective meg kell egyeznie a tárggyal, melyről szól és subjective meg­kell egyeznie a személy hangulatával, a kitől ered: a kijelentés által keltett hatás függ ezen objectiv és subjectiv megegyezés minőségétől. a) A tárgyi megegyezés pedig lehet vagy olyan, hogy e megegye­zést mindjárt átlátjuk, mert a megszokott gondolkozási szabályok alapján már előre vártuk; vagy olyan, hogy azt előre nem vártuk; vagy olyan, hogy épen ellentmondója annak, amit vártunk. így tehát más hatása lesz az igazság szabályszerű megszokott kijelentésének, más az igazság fordulatos meglepő, más az igazság ellentmondó ki­fejezésének. b) Minthogy továbbá az igazság kijelentésének meg kell egyeznie a kijelentő alannyal, vagyis le kell tükröznie a kijelentő alany hangula­tát: egészen más lesz a komoly, más a vidám, más a komor hangulatú embernél az igazs'ag kijelentésének hangulata. A komoly lélek az igaz­ság kijelentésére az életbölcseségnek, a humornak; a vidám lélek a jókedvnek, élcnek, tréfának; a komor lélek a gúnynak, satirának mezét adja. c) Mivel pedig az alany hangulata szüli vagy befolyásolja az igazság kijelentésének módját: a fönnebb fölsorolt gondolkozási módok az alany hangulata szerint változnak. Ugyanis a komoly hangulattal járó humor, életbölcseség a szabályszerű, várt, tehát átlátszó levezetést szereti; a vidám hangulattal járó éle, tréfa a fordulatos, meglepő módot; a ko­mor, keserű hangulattal járó gúny az ellentmondót használja. 2. A szerkezet által keltett hatás föltétele ezen bölcselő elmeter­mékeknél is, mint mindenütt, az egység és kerekdedség. Az egységet létesíti: az összefüggés, kapcsolat. Ezen kapcsolat lehet külső : hasonló­ságon, egyezőségen és ellentéten alapuló ; lehet továbbá belső : vala­mely oksági viszonyon alapuló. A külső kapcsolat sokkal szemlélete­sebb és így föltünőbb, megkapóbb, mint a belső. — A kerekdedség megkívánja, hogy befejezett, kerek egészet alkosson a kijelentés. Ez a kijelentés pedig terjedelme szerint különböző lehet. Lehet a) egy kifejezés. Ilyenek a találó szavak, melyek fején ta­lálják a szöget (Schlagwort); ilyenek a minden nyelvben nagy számmal lévő metaphorikus megjegecedett kifejezések; továbbá a szájról-szájra járó közszólások ; az úgynevezett szólásmondások, szállóigék stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom