Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902

Az ötletes irályról. Értekezés

14

b) 1. Hideg ellen a tél a- folyókat jéggel,

A földet hóval leplezé ek

2. Csupán némely embernek

Kell öltözetlenül bujdosnia.

3. Tehát a természetnek

Az ember a legmostohább fia. (JelbcTkjelzettre.)

Petőfi.

c) 1. Ha megér a gyümölcs,

Lehull a fájáról;

2. Érett gyümölcs vagy föld

3. Le kell hullanod. (Előzményből következményre.)

Petőfi.

d) 2. Nézzetek szinetlen arczaimra . . .

És nézzetek szemembe, mely kiégett,

3. S belőle kiolvashatjátok,

Hogy átok fekszik rajtok, átok. (Okozatból okra.)

Petőfi.

e) 2. Ha a föld Isten kalapja,

3. Úgy hazánk bokréta rajta. (Egészből részre.)

Petőfi.

f) 1. Még alig volt reggel, 2. már megint este van ;

Még alig volt tavasz, már megint itt a tél;

Még alig Juliskám, hogy megismerkedtünk,

Már feleségem vagy, már rég azzá lettél.

Még alig, hogy játszánk apáink térdén, már Maholnap ott alszunk nagyapáink mellett.

3. Csak annyi az élet, mint futó felhőnek Árnya a folyón, vagy tükrön a lehellet.

(Következményből előzményre.)

Az a) b) és c) teljes következtetés, mert megvan benne mind a három Ítélet, a propositio major, a propositio minor és a consequentia. A d) és e) röviditett következtetés, mert az előbbiből a főtétel: „Ázatok az arczot szinetlenné, a szemet kiégetté teszi,“ mivel pedig az „én . . hiányzik; az utóbbiban pedig a közös fogalmat rejtő propositio minor nincs meg: „Hazánk pedig a föld dísze, bokrétája“. Az f) alatti pedig bővített következtetés, mert az előítéletet tüzetesebben megfejtette, kibővítette a költő.

4. Végre a belső kapcsolat alapján több következtetést bizonyítássá kapcsolhatunk. Amint ezt Arany Jánosnak „Fiamhoz“ czímű költeménye alapján már fönnebb megvilágítottuk; és amint ezt minden bölcselő tartalmú mű föltünteti, mert hisz minden tanköltemény, elmélkedés stb. nem egyéb, mint a tételt megvilágító, tehát közös eredményű következtetések kapcsolata.