Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902

Az ötletes irályról. Értekezés

15

Azonban ezen külső és belső vonatkozások alapján történő kapcsolatnak és kijelentésbe foglalásnak a gondolkodás megállapított szabályai szerint történőnek kell lennie. Vagyis, midőn több dolgot fogalomban. Ítéletben, következtetésben vagy bizonyításban kapcsolunk össze a külső vagy belső vonatkozások alapján, mindig a logikának ezekre vonatkozó szabályait kell érvényesítenünk. Ugyanis e szabályok alkalmazása szerint módosúl a kijelentésnek megegyezése a tárggyal ; ezen megegyezés szerint pedig tetszésünk módosúl; világos tehát, hogy a kijelentés tetsző volta a logikai szabályok alkalmazása szerint módosúl. Amint ezt más alakban Greguss is kifejezi, midőn ezt mondja: Tetszésünk és visszatetszésünk a gondolkodás alapján keletkezvén, az értelmi szépség meghatározásában első sorban a gondolkodás törvényei irányoznak; azaz a tetszés Ítéletei nem egyebek, mint a logikai törvények alkalmazásai az aesthetikai jelenségekre.1)

E törvényeket pedig alkalmazhatjuk 1. helyesen; vagyis úgy, hogy a kijelentett tételnek a tárggyal való objectiv megegyezése, vagyis igazsága világos a gondolkodás megszokott törvényei alapján. így ezen igazság kijelentése nem lep meg bennünket, mivel azt a logikai törvények alapján már előre vártuk. Példáúl e kijelentéseknek : «ebül gyűlt szerdák- nek ebül kell elveszni», vagy «aki két nyulat űz, egyet sem erűtől», igazságát belátjuk, sőt előre vártuk is, az előbbiét az okbeli kapcsolat, az utóbbiét a szétválasztó Ítéletekről szóló logikai szabályok alapján. A tulajdonságoknak fogalommá, ezeknek Ítéletté, emezeknek következtetéssé, ismét ezeknek bizonyítássá való kapcsolásában ezen szabályszerűség a leggyakoribb. Az igazság kijelentése ezekben nem lep meg bennünket. Nem váratlan, nem fordulatos ugyan, mert hisz a logikai szabályok szerint azt már előre vártuk ; de viszont ezen szabályszerűségnél fogva a kijelentésnek a tárggyal való megegyezését, az igazságot, azonnal világosan átlátjuk. Ilyen a legtöbb «szólásmondás», a legtöbb közmondás, gnóma, a görög epigramma, a legtöbb axioma, aphorisma, oktató példa, adoma, mese, vagy allegoria, vagy tanköltemény, vagy párhuzam. Catónak gyönyörű bölcs mondásait olvasva ezen említett szabályszerű és nem váratlan fordulatú kapcsolatot találjuk meg leg- többnyire; például:

Conserva potius, quae jam sunt, parta labore ;

Cum labor in damno est, crescit mortalis egestas.

Munkával gyarapítsd, mit igaz munkába szereztél,

Munkaerőd ha kifogy, majd meglepi házad az Ínség.

vagy: Fac sumptum propere, cum res desiderat ipsa;

Dandum est etenim, dum tempus postulat et res. *)

Megegyezik á tárggyal, ha ezen kapcsolás a gonJol- kodás szabályai szerint történik.

*) Greguss: Rendszeres széptan. 78. 1.