Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902
Az ötletes irályról. Értekezés
9 dennapi szemléletünk tárgyait képezik ; továbbá azért is, mivel egyes legjellemzőbb tulajdonságaik alapján hasonló emberi tulajdonságoknak jelképeiül szokták őket tekinteni. így megjegecedett jelképe az erősségnek, mely az ostromokkal szembe száll: a tölgy; a szerénységnek az ibolya; az ártatlanságnak a liliom ; a szeretetnek a rózsa és igy tovább. És nem csak egyes fogalmakat, Ítéleteket tesznek a velük való párhuzam vagy ellentét által szemléletessé, hanem egész történetek (virágregék), hosszabb párhuzamok (allegóriák) megjelenítésére is alkalmasak. Mivel azonban az emberi életet legjobban jellemző mozgást és cselekvést a növények nélkülözik, sokkal alkalmasabbak az emberi tettek, tulajdonságok és állapotok szemléltetésére az állatoknak és magának az embernek különböző életviszonyai. És ezen képek, mivel tényleg folytonos szemléletünk köréből merítjük azokat, teljesen világosak és érthetők és leginkább alkalmasak arra, hogy más elvontabb ténykedés vagy tulajdonság megvilágítására szolgáljanak. A legtöbb hasonlatot azonban az ember a saját közvetlen köréből, a test tagjairól, a család tagjairól, a házi állatokról veszi. Ez nagyon természetes, mert az ötlik leggyakrabban az ember eszébe, amit leggyakrabban lát. Erdélyi János, szorgalmas közmondásgyüjtőnk a mi közmondásainkat a németekéivel összemérvén, azt tapasztalta, hogy a fej ott 25, itt 55 esetben; a nyak ott 8, nálunk 34 esetben ; a szem ott 39, emitt 45 Ízben; az orr amott 19, itt 33; a kéz ott 18, emitt 35 esetben fordul elő. Bár az ilyen statisztika nagyon fölösleges szórakozás, de talán azt a következtetést mégis levonhatjuk belőle, hogy legtöbbször a leggyakrabban látott, tehát legjobban ismert képekkel szemléltetünk. A hasonlósági kapcsolat utján történő kijelentése az igazságnak lehet egy fogalom vagy kifejezés, Ítélet, következtetés, bizonyítás vagy egész párhuzam, aszerint, amint egyes jegyeket vagy tulajdonságokat, fogalmakat, Ítéleteket, következtetéseket, vagy bizonyításokat kapcsolunk a hasonlóság alapján együvé. a) így a népnek a hasonlóság alapján keletkezett ilyen jellemző stereotip kifejezései, úgy is, mint kifejtett hasonlatok, úgy is, mint metaphorák, nagy számmal vannak. Reszket, mint a nyárfalevél. Tarka, mint a pulykatojás. Sétál, mint a pápa, Goromba, mint a pokróc. Vörös, mint a paprika. Megy, mint a parancsolat. Vagy összevonva: Házi kereszt. Mézes madzag. Tormaféreg. Hideg lakatos. Jobb keze neki. A fejével, ne a lábával (beszélj). Pünkösdi királyság. Pál fordulása. b) Lehet Ítélet alakjában. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Urit maturae, quod vult urtica manere. Arcus nimium tensus frangitur.