Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899

—'12 — mások e körökben szivták magukba azon lelkesedést, a mely őket a nem­zeti művelődés munkálásában mindenkor vezette. Sajnos, hogy ezen szépen fejlődő köröknek a szabadságharcz leveretése utáni gyászos kor véget vetett. De ugyanazon okok, a melyek megszüntették, voltak egyúttal életre keltői is. Ugyanis a szabadság letiprása után a nemzeti jogokra és eszmékre II Józsefénál gyászosabb kor következett. Ezen visszataszító emlékű korban a nemzeti eszmék és törekvések nyilvánítóira a legnagyobb üldözések vártak. A nemzeti érzületet minden téren elfojtani : ez volt e sötét rendszernek fő­törekvése. E törekvés nyilvánult a tanügy terén is. A hirhedt »Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich« czimii iskolai szabályzat, — bár e rendeletében : »Jede Landessprache kann Unterrichtssprache an Gymnasien sein« a nemzeti tannyelvet megengedi, — de gyakorlatban mégis a nemzeti nyelv elnyomását és a németesítést czélozza. A nemzeti érzületnek, az alkotmányos életnek és a magyar nyelvnek ezen erőszakos elnyomása újból megfoganta a visszahatást, mely a ßO-as évek vége felé a nemzeti elemnek minden téren való érvényre juttatásában nyilvánul. A kornak ezen nemzeti irányban való felbuzdulását, alkotmányos formák gyakorlására való vágyát juttatta érvényre az iskolákban Eötvös József báró, midőn a nemzeti érzület melengetésében, a nyelv és irodalom ápolásában már oly sok szolgálatot tett Önképzőköröket a középiskolák szervezetébe illeszti. IStíH. jan. 7. 15.501. sz. a. k. rendeletével az önképzőkörök létesítését meg­engedi és azoknak miniszterileg jóváhagyandó külön alapszabályaik utján az iskolai szervezetben kis autonomiát biztosit; működésüket külön tüzetesebb munkaprogrammban körvonalazza, de az iskola szerves részévé azokat nem teszi. Az első években működésük megfelelt a kor követelményének. Mert hisz a nemzeti érzés itt barátságos tanyára talált. Az alkotmányos formák utáni vágy megtestesült e köröknek autonom szervezetében, a mely egy megye­gyülésnek vagy egy parlamentnek volt kisebb kiadása. A nyelv és irodalom pártolása túlságosan is megvolt e körökben. Hisz a hazafias declamatiókban, nyomtatott Évkönyvekben, versben, szép prózában oly nagy volt a termékeny­ség, hogy Tompa a »Száraz ágon hallgató ajakkal meddig ültök csüggedt madarak"?« kezdetű buzdítását néhány év múlva visszavonhatta volna. 3. Az ujahb ön- Épen ez az alkotmányosdi játék, a vizenyős versek e túltermelése, a koi­0^kívána 1 mak- nyomtatásban is megjelent éretlenségek áradata, az iránytalan botorkálás volt nak nem feleinek az oka, hogy paedagogiai szempontból megszorításra szorultak. Nem is lehetett ez máskép. A korkivánalmak, a melyek nekik létjogot adtak, kielégítést nyertek; és igy a föllobbant korszellem szüleményei, az Ön­képzőkörök ez alakjukban elvesztették létjogukat. Épen ezért az ujabb Rend­tartások jónak látták szűkebbre szorítani és kissé körvonalazni működésüket a következő utasításokban : »A két felsőbb osztály tanulói magánszorgalmuk és munkásságuk gyara­pítására önképzőkört is alakithatnak, de mindig valamely szaktanár személyes vezetése és fölügyelete és az igazgató szigorú ellenőrzésemellett.« »Kiváló gond

Next

/
Oldalképek
Tartalom