Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897
— 6 — Nemzetünk megtérítésének — egészen külföldi mintára — úttörő munkáját is benedekrendi szerzetesek végezik. Javarészben olasz származással Velencze vidékéről kerülnek ki első hittérítőink. 1) Ilyen volt Csanád első püspöke, az első magyar vértanú, Szent-Gellért is, a ki Zárából épen e helyre érkezve, Mór pécsi püspök kérelmére itt székesegyházunk védőszenljeinek ünnepén, Szt.Péter-l'ál napján egyházi szónoklatot tartott. 2) Ezek a benczés szerzetesek elődeinket a keresztény vallás tanaira megoktatják, lelkipásztoroskodnak, egyházmegyéinket szervezik, első püspökeink közülök kerülnek ki; jelen vannak a királyi tanácsban, részesei a törvényhozásnak, bíráskodnak, a kormányzat tényeiben osztozkodnak ; mesterei és vezetői a népnek a napi élet és foglalkozás tényeiben. E munka nem folyt nálunk még egy századig sem, midőn a korszellem újabb követelményekkel állt elő. VII. Gergely pápa az egyházi szervezet (hierarchia) minden fokán reformokhoz fogott. A visszaélések megszüntetése, a fegyelem szigorítása, az egyházias szellem eró'sbítése, szóval a clugnyi irány életbe léptetése lón a jelszó. Ez a czélzat ekkor már Európa-szerte, s főleg a külföldön útjában találta a benedekrendieket. Ez a testület ugyanis, mely az európai népek művelő munkájában halhatatlan érdemeket szerzett, szervezetéből kifolyólag ekkor máisúlyos bajban szenvedeti. Az egyes kolostorok teljes önállósága és függetlensége a másiktól, gyenge apát kormánya alatt, — az orvoslás lehetőségének kizárásával — biztos hanyatlást eredményezett. Ily állapottal szemben a clugnyi szellem új, épebb szervezetű s egyháziasabb lelkületü szerzetes rendeket hozott napvilágra. Majdnem egyidejűleg alapítja Szent Brúnó a karthausi, Szent Norbert a praemontrei és Szent llóbcrt 109S-ban — nyolezszáz évvel ezelőtt — a eziszterezi rendet. E rend bölcsője franczia földön, Burgund herczegségben, Citeaux (Cistercium) völgyében ringott. Nem egészen új fa az egyház ültetvényes kertjében, hanem csak új hajtása azon törzsnek, melynek gyökereit Szent ISenedek ültette el Monle-Cassino hegyén. Ezen hajtásból csakhamar négy ág — a la fertéi (Firmitas), pontignyi (Pontiniacum), clairvauxi (Clara-Vallis) és morimondi (Morimundus) apátság — nő ki s borítja el oldalágaival Európa földjét. A fiatal rendnek Szent Bernát egyénisége nagy hírt, nevet és tekintélyt szerez s a kezdetben kevesek állal ismert testületet európai magaslatra emeli. Szent Bernát testileg inkább magas, mint közép termetű, karcsú, szikár alak, 3) gyönge szervezettel. Szőke haja, üde arezszine a különben bágyadt vonásoknak elevenséget kölcsönöz ; szemeiben lelkének tüze lángol, arczán galambegyszerűsége s angyali tisztasága testesül meg; szervezete épségét gyenge gyomra veszélyezteti. ') Volf György: Első keresztény térítőink. 3) »Statura mediocrilatis honestae, longi(Akadémiai Értesítő 1890. 515. és 517. 1.) tudini tarnen vicinior apparebat«(Gaufridi: 2) Karácsonyi János: Szent Gellért csa- Vita S. Bern. Libr. cap. I. — Hollandus : nádi püspök élete és művei 65. 1. Acta Sanct. Aug. T. IV. p. 296.)
