Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

IFJÚSÁGI EGYESÜbETEK. Önképző-kör. Két ifjúsági egylet virágzik tanintézetünkben; egyik az önképző-kör, másik az ifjúsági segélyző-egyesület. 18(51. decz. 3-án 43 lelkes ifjú irodalmi társulatot alapított »Pécsi lycemi irodalmi kör« névvel. E kör arra szolgált, hogy a tanuló ifjúság szabadabb perczeit hasznos foglalkozásra szentelni tanulja és a hivatottabb tehetségek előkészítő iskolája legyen. A kör által hozott alapszabályokat a m. kir. helytartótanács 1862. márcz. 24-én 7962. sz. alatt, az 1866-ban felterjesztett módosított szabályait pedig 1867 márcz. 1-én 3041. sz. alatt helybenhagyta, az utóbbit azonban azon kikötésekkel, 1. hogy a jelen irodalmi kör elnöke mindenkor a magyar nyelv és irodalomnak felgimnásiumi tanára legyen. 2-szor, hogy az egylet feloszlatása esetében hozandó határozat a vagyon feletti tervezettel együtt, a királyi országos fökormányszéknek felterjesztendő. A kör czélja a vallás-erkölcsi és tudományos kiképzés levén, kizár minden erkölcstelen irányú művet és politikát. A kör tagjai 5—8. osztály tanulói lehetnek, kik vagy pártfogók vagy munkatársak. A pártfogók havonkint 30 krl fizetnek; a munkatársak ezen kiviil tartoznak havonkint legalább egy dolgozatot beadni, mely fölött a biráló választmány dönt. A begyült pénzből hasznos könyvek szereztetnek, szépirodalmi lapok rendeltetnek és ha telik a jelesebb dolgozatok »Évkönyv« czim alatt kinyomatnak. Minden tag szavazattal bir, kivéve az ötödik osztályúakat, kik pártfogók lehelnek ugyan, de csak véleményezési joggal. A szavazás nyilvános, szükség esetében titkos ; döntő az általános többség akarata. A gyűlésre meg nem jelenő tagok jegyzőkönyvileg megrovatnak, a ki pedig három hó tartamán ál nem fizet, a körből kizáratik. A tisztikar következő hivatalnokokból áll: elnök, alelnök, főjegyző és három aljegyző, titoktartó, pénztáros, ellenőr és rendtartó. A hivatalnokok szótöbbséggel választatnak vagy egyszerű felkiáltás vagy nyilvános szavazás utján. A gyűlések nemei a következők : nagy, rendkívüli, köz- és bírálati gyűlés. A gyűlésekről jegyzőkönyvet vezetnek, melyet az elnök, főjegyző és a jelen volt tagok egyike hitelesítenek.