Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 72 — Nagy gyűlés minden hó első vasárnapján, közgyűlés minden hó harmadik vasárnapján, biráló gyűlés minden csütörtökön, továbbá a nagy- és közgyűlések által el nem foglalt vasárnapon tartatik. Ha az elnök nincs jelen, helyét a tiszteleti elnökök egyike, ezek hiányában pedig az alelnök foglalja el, ezt pedig a főjegyző pótolja. A kör pecsétje 1866. évről való »A pécs főgimn. irodalmi kör pecsétje 1866« körirattal, a pecsét közepén kiterjesztett szárnyú sas van koszorúval csőrében, karmaiban irattekercset tart. A kör tagjainak munkássága előmozdítására lényeges tényező levén egy könyvtár, a kör mellett, megalakulásuk évében könyvtárt is alapitoltak, de erre a tagsági dijak nagyon kevésnek bizonyultak ; adományokkal iparkodtak tehát ezen segíteni. A jegyzőkönyvek hálásan emlékeznek meg Rezutsek Antal zirczi apátról, ki nagylelkű adományával azt megalapítani segítette ugy, hogy az első évben már a könyvtár 177 kötet- és 38 füzetből állt. A szavalások bár el nem hanyagoltattak, mégis ezek fokozottabb gyakorlására, az önképző kör mellett, mint ennek mellékegylete, 1868 decz. 25-én »Szavaló Kör« alakul, melynek czélja a szavalásban lehetőleg kiképezni tagjait. Elnöke az önképzőkör alelnöke ; tagjai azok, kik az önképzőkör tagjai is. Gyűléseit oly napokon tartja, melyeken az önképzőkör nem tart. Uj irányt ad a körnek az 1876-ban jan 22-én kiadott középiskolai »Rendtartás«, melynek 28-ik pontja igy szól : »Minden intézetben ifjúsági könyvtár rendezendő, mely az iskolai oktatással kapcsolatos, azt kiegészítő olvasmányt nyújtson. A könyvtárral kapcsolatban a felsőbb osztály (7. és 8.) tagjai önképzőkört is alkotnak, egyes szaktanár vezetése és az igazgató felügyelete alatt. Azonban kiváló gond fordítandó, hogy az ily körök működése a házi önálló munkásságot el ne vonja vagy Ián egyoldalú ferde irányban ne fejlessze; másrészt oly tanulókat, kik meg nem felelnek iskolai kötelezettségüknek, hatalmában áll az igazgatónak a körtől eltiltani. Az önképzőkör munkáinak nyomatása tilos.« E szerint az önképzőkör régebbi szervezete nagyot változott, működése egyszerüsittetett, gyűléseit ezentúl csak vasárnaponkint tarlja. Megszűnt az »Évkönyek« kiadása is, de az ifjak számot tevő jobb munkái bekötve ezentúl is megőriztetnek. Mily szép, elismerésre méltó munkásságot fejtettek ki a kör munkás tagjai, mutatja az eredmény. A levéltárban 1861—95-ig elhelyeztetett 1025 havi mű: ezek közül prózai mű: 136 (fordítás 12, eredeti 124), költemény 889 (melyek közül eredeti 776, fordítás 113). Az értekezések száma : 64, elfogadott pályamű van 109 (próza 64, vers 45). Ezek szerint a levéltárban elhelyezett 1198 mű dicséri az ifjúság fáradhatlan munkásságát. A kör elnökei: 1861—65. Kajdi Imre, 1865-66. Rokor Ferencz, 1866—88. Verbőczy István, 1888—90. Mészáros Amand, 1890—95. Zalay Mihály tanárok. A gimnáziumi ifjúság lelkesen karolta fel a nemzeti nyelv és irodalomban való művelődést, tökélyesbülést, de buzgalmának emelésére nem csekély hatással volt azon jóakaratú érdeklődés, melyei az intézet tanári testülete, vagy az ifjúság egyes jóakaró barátja, sőt maguk a lelkes ifjak is pályadijak kitüzé-