Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

Az intézet állapotrajza - II. Tankönyvek, tananyag

V. osztály. 1—2. Az elsőfokú több ismeretlenü határozott egyenletrend­szerek. 3. Hatványozás. Newton binomiális tétele. 4. Számtani haladvány. 5. Gyökérfejtés. 6. Az első hat művelet gyökérjeles mennyiségekkel. 7. Pythago­ras tétele és a területszámitás. 8. Egy ismeretlenü másodfokú egyenletek. 9. Te­rületszámitás. 10. Körtan. VI. oszt. 1. A log.-okkal való számolásmód. 2. Exponentialis egyenletek. 3. Derékszögű háromszögek. 4. Egyenlő szárú háromszügek. 5. Szabályos sok­szögek. 6. Sinus-tétel. 7. Tangens-tétel. 8. Garnot-tétel. 9-10. Összetett példák a trigonometriából. VII. osztály. 1. A műveletek begyakorlása. 2. Első fokú egy- és kétisme­retlenü egyenletek feloldása. 3. Másodfokú egyenletek megfejtése; gyökténye­zőkből az egyenlet szerkesztése. 4. Magasabb fokú egyenletek megfejtése; a hasáb föliilete és köbtartalma. 5. Maximum és minimum számítása és szer­kesztése ; a gula felülete és köbtartalma. 6. Számtani és mértani haladvány; a henger felülete és köbtartalma. 7. Törlesztés és évi betét kapcsolatbán az egyszerű kamatszámítással. 8. Egyenoldalu kúp és gömb viszonya; gömb-öv és gömb-kétszög felülete. 9. Vegyes négyzetes egyenlet megfejtése; conjungált gyökeinek összege, különbsége, sorrajzi előállítása ; a kúp köbtartalma kapcsolat­ban a végtelen mértani haladványnyal. VIII. oszt. 1. Permutatio és combinatio. 2. Variatio és Newton binomiá­lis tétele. 3. A négy első művelet 4. Hatványozás és gyökérfejtés. 5. Terület­számitás. 6. Logarithmusok használata; exponentialis egyenletek. 7. Trigono­metriából. 8. Stereometriából. D) írásbeli dolgozatok tételei az 1894/5. isk. évben. Magyar nyelv. I. osztály. 1. Szótagolás, állítmány, alany. — 2. Állítmány, alany. — 3. Állítmány, alany és birtokos. —• 4—5. Birtokviszony és melléknevek. — 6. Ál­lítmány, alany, birtokviszony és melléknevek. — 7. Névmások és névutók. — 8. Tőmondatok bővítése. — "—10. Névmás, birtokviszony és alany. — 11. A 26. köl­teményben a beszédrészek meghatározása. — 12. A beszédrészek meghatáro­zása, birtokviszony. — 13. Kain és Ábel története. — 14. Igék, birtok­viszony. — 15. Mért lett a szamár szamár? (Házi, tartalm.) — 16—17. Állít­mány, birtokviszony s a beszédrészek meghatározása. — A tanulók kezdetben a tábláról irták le az összetett mondatokat, később dictando. II. osztály. 1. Szótagolás. — 2. Tollba-mondás. — 3. Bővített mondatok igei állitmánynyal. — 4. Kijelentő mondatok névszói állitmánynyal. — 5. a A jó fiu nem szégyenli szülőit« cz. olv. tartalmának leírása. — 6. Határozók. — 7. »A szomorú fiu« cz. olv, tartalma. — 8. Garay János: »Magyarország meg­vétele« cz. költ. tartalma. — 9. Szenvedő mondatok alakítása. — 10. Szen­vedő tárgy. — 11. Időhatározők. — 12. Módhatározók. — 13. »A magyarok megtérése« cz. olv. tartalma. — 14, Összetett mondatok bonczolása. — 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom