Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1892

XIII. Gyikos Péter: Leo élete és működése

— 14 —• Hz. Atyánk Franciaországot, az egyház első leányát szintén a legszomorubb helyzetben találta, mert a szabadkőművesek és egyéb titkos társulatok befolyása alatt a katholicismus ellen, valódi cultur-harcz dühöngött. A pápa 1883-ban levelet ir az elnökhöz, élénk vonásokkal ecseteli az igazságtalanságokat és kéri azt, kimélje meg a sz. Széket a diplomatiai szakítás szükségességétől. E fölszólit.ásra némi szünet állott be az üldözésben; de midőn 1885-ben a püspökök intették híveiket, hogy csak jó katholikusokat válaszszanak képviselőkül, ismét kezdetét vette a zaklatás, a jogtalankodás. Ekkor az agg párisi érsek erélyes levelet intézett az elnökhöz, melyben az igazságtalanságok egész sorozatát állította ki a mai hivatalos Francziaországról . . . Sz. Atyánk tűr és vár, szeretettel emlékszik meg Francziaországról és imádkozik érte, hol az egyházellenes nevelés káros következményei igen keserű gyümölcsöket érlelnek a szabadkőművesek örömére. — Az iljuság elvadul, a szabadosság alig fékezhető, a gonosztevők száma borzasztóan szaporodik, a családi élet bomlásnak indult, a corruptio a legmagasabb körökben is terjed: Párisban az ujonszülöttek egy része pogány marad; a gyermekek egy harmada nem részesül ker. tanításban ; Páris lakosságának egy negyede nem keresztény többé. Valóban a szabadkőművesek jelesen végezték akna-munkájukat! — Adja Isten, hogy e dicső nemzet mielőbb kiszabaduljon a hitetlenek nyomasztó igája alól! Angolországban a katholikusok emanczipációja, főleg a hierarchia fölállítása óta, a katholicismus folytonosan hódit és erősödik. Sz. Atyánk semmit sem mulaszt el, hogy a hit-buzgó, jó irr-népet, mely két századon át küzd az erőszak ellen, a törvényesség határai közt megtartsa, — de nem ellenzi mozgalmukat és küzdelmüket a törvényesség határain belül. Nem feledkezik meg sz. Atyánk rólunk magyarokról sem. Kifejezé számos alkalommal szeretetét, gondoskodását irántunk. — Midőn 1880-ban a magyar zarándokok megjelentek előtte, örömét fejezte ki, hogy magyar katholikusok által van körülvéve; mely alkalommal fölemlité a magyar történelem dicső tényeit és inté őket, hogy hiven kövessék őseiket; buzdította, hogy a haza szeretetét soha se válaszszák el a sz. valláshoz való ragaszkodástól. — Midőn Szeged elpusztult, Horvátországban a földrengés rémületet és nyomort idézett elő, az Ínségesek felsegitésére jelentékeny pénzösszeget küldött. — 1886-ban a félhold hatalmának megtörését és Budavár visszavételének kétszázados ünnepét a magyar nemzet kegyeletesen tartotta meg; megjelent az apostoli király is; a biboros herczegprimás egyházi szónoklatával adta meg az ünnepélynek a vallásos jelleget. E nemzeti ünnepen is kifejezte sz. Atyánk irántunk való szeretetét s mint a hivők főpásztora, hallatta tanácsait, óhajait: kíméletesen emlité meg az egyház bajait; érinté a ker. házasságot, mely természeténél fogva egyedül az egyházi hatalomnak van alávetve; megemlékezett a budapesti egyetemről, melyet Pázmán alapított a kath. hit és tudomány terjesztésére; ajánlja a küzdelmet a nem tisztes társulatok ellen, melyek mételyét el kell távolítani minden megengedett eszközzel. S igy fejezé be levelét: A vallás, valamint kezdetben országotok hatalmának és nagyságának szülője volt: ugy a jövőre nézve a hazán belül a jólét, a haza határain túl a dicsőség záloga. Hogy e jólét, e dicsőség Magyarországnak osztályrészül jusson, szivéből kívánja és kéri sz. István király pártfogását. — A jelen alkalommal is, midőn az egész világ Rómába özön-