Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

A váltó-ollónak Oeynhausen porosz bányász által 1834-ben történt (eltalálása az artézi-kutak történetében u.j korszakot nyit meg. *) A kut-furás a •J 8. ábra. (t. ábra, 10. ábra. 11. ábra. 12. ábra IS. ábra. szabad esés törvényeire lön állapítva. A külső erő ezután már csupán a rudazat és véső felemelésére vétetik igénybe, magát a munkát a véső esési súlyával végzi. A legnagyobb mélységek, melyekről korábbi időkben álmadozrii alig mertek, a váltó-olló használata által elérhetőkké váltak. Mielőtt az artézi-kut fúrása módjának leírásához fognék, a 14. ábrán egy készüléket kell bemutatnom, mely a véső által összetört rétegek felszínre való hozására szolgál. Ez a-nál '< erősíttetik az olló a—a csövéhez. A bemutatott furó-szerek összemüködése a következő: A külső erő, melyet emberi vagy gőzerő képvisel, közvetlenül hat a fúrófejre, s azt majd felhúzza, majd leereszti. A fúrófejjel a többi összes részek együtt mozognak. A felemelkedésnél a rudazat, a váltó-olló, felemelkedik. A váltó-olló felemelkedésével az olló-szárnyak bezárulnak, be14. ábra. 15. ábra. az a—a cső fejecskéjét s a hozzá csatolt vésővel együtt felemeltetik. Midőn a kellő meghatározott magasságot a fúró-fej s az összes részek elérték, a rudazatnak a furó-fejben rí-nél alkalmazott rud fordítása által a váltóolló szárnyai szétnyílnak s a véső ezen magasságból lezuhan. Amint látjuk a mai modern alakjában az artézi kutíurás a fúró súlya által vitetik végbe, a mely fokoztatik n—a cső súlya által (7. ábra), melybe a váltóolló tulajdonkép kapaszkodik. A furó t. i. bizonyos magasságra emeltetvén, az ollótól szabadon bocsáttatik, s ily módon saját súlya által idézi elő a fúrási munkát. *) Zsigttiohdy Vilmos; tiánya-tan,