Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

17 A fúrófejnek d rud általi mozgatása nemcsak a váltó olló nyilasát és fúrását szabályozza, hanem a vésőt is forgatja, a mi az egyenletes fúrásra elkerülhetetlenül szükséges. A tulajdonképi combinál! furó eszközök lezuhanását a 15. ábra mutatja. A fúrási művelet zárt csőben történik, melyek vasból vannak s egymásba illenek. A fúrás fokozatos haladásával ujabb és ujabb csővel hosszabbítják meg a csövezetet felülről, mely önsúlyánál fogva lassan alább száll. A törmeléket a 14. ábrán bemutatott készülékkel hozzák felszínre. Bizonyos szánni zuhamok után az egész lennt működő szerkezetet felhúzzák s aczélsodrony segélyével a tisztilót a furt lyukba bocsátják. A viz felfelé való nyomása által az alsó nyílást elzáró golyó feltolatik s az iszapof és törmelékei a viz a csőbe hajtja. Felhúzáskor a golyó súlyánál fogva a nyilast ismét elzárja a mi által a törmelék felszínre hozását lehetővé teszi. A 15. ábra szintén ezen czélra szolgált) eszközi — tisztító csövet — mutat szelepes szerkezettel. A tisztító cső néhányszori leeresztése a furó lyukat kitisztogatja s a véső további működésére előkészíti. Az egész fúrásról rendes naplót vezetnek, amelyben a legpontosabban jegyzik fel a napi munka tartalmát, a felhasznált erőt, a zuhamok számát s a közben feltűnő változatokat. Kzen módszer szerint készülnek az ujabb artézi kutak, ezen módszer szerint készült a pécsi is. melyet a következőkben óhajtok bemutatni. 1(i. ábra. 2