Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1889

Dr. Békefy Remig: Erkölcsös nevelés a családban

Erkölcsös nevelés a családban. (Az igazság-szeretet nevelése.) „Ha engemet szerettek, parancsaimat tartsátok meg." János ev. 14, 15. A teremtés koronája: az ember. Lábával a földön áll, szemével az égre tekinl. Eredete és rendeltetése, képessége és természete az anyagi világ összes lényei fölé emelik. Nincs elszakítva tülök, sőt kölcsönös kapcsolatban van velők. Ezekből táplálkozik szelleme, rajtok fejlődik és edződik tehetsége, s bennük pillantja meg a szigorú törvényszerűséget, ill. a dús ajándéku természetben látja az ember, miként követi egymást a növényzetnél a fakadás, bimbózás, virágzás és gyümölcsüzés szakadatlan egymás-utánban: itt tűnik föl előtte azon meglepő jelenség, midőn a nap jótékony melegével a viz-cseppet, a tenger tükréről, pára alakjában maga felé emeli, hogy. innét a lég-áramlás lepke-szárnyain hidegebb tájra jutván, felhővé verődjék, áldásos eső alakjában a földre hulljék, majd meg, áthatolván a rétegeken keresztül a föld gyomrába, üdítő forrásként előbuggyanjék, s csermelylyé, patakká, sőt folyóvá növekedve s hullámaival a tenger felé tartva, szolgálja az emberiséget a művelődés emelését czélzó törekvésekben. Szóval megnyilatkoznak az ember előtt a változhatatlan természeti törvények, melyek szemlélete, társadalmi tevékenységében, rendszer és élet-elv megteremtésére sarkalja. S csakugyan, mit tapasztalunk az életben? A józan földműves édes apjától örökölt hagyományos nézetekkel fog munkához, kitanulmányozza a talaj milyenségét, nyomozza az egyes növény-fajok természeti sajátosságát, ellesi az időjárás szeszélyeit, s mindezek egy be-vetésé vei megállapítja a szántás, vetés, aratás és a többi munkálatok idejét, hogy se a tél jég-bilincsei tárva-nyitva ne találják a gyenge csirát magában rejtő anya-föld keblét, se a nyár rekkenő melege el ne ölhesse a netalán idő előtt fejlődésnek indult növényzetet. A talpra-esett hadvezér, hosszas elméleti tanulmányozás és gyakorlati ismeret-szerzés után, a hadjárat helyszínéről a legapróbb részletig tiszta képet alkot, egyenlően figyelemre méltatván hegyet és völgyöt, dombot és síkot, száraz és vizes területet; ezek aránya szerint szervezi a had-erőt, csoportosítja a hadsereg elemeit, alkalmazza a sztratégiai elveket és taktikai fogásokat, s mérlegeli a katonaság szelleméi, lelkesedését és erkölcsi értékét: s mindezzel szembe állítván az ellenfél létszámát, fegyverkezését, tervéi és hadi rendszerét, előre megjeleli, mily uton, s mily irányban kell a hadtest közepének s két szárnyának megindulnia és fejlődnie, s hol kell ismét egyesülnie döntő csatára, melyben, egymást segítve és támogatva, közös erővel fűzhetik homlokuk köré a győzelmi babért.