Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1889

Dr. Békefy Remig: Erkölcsös nevelés a családban

— 15 — nus nem hallatta véleményét. De midőn Dénes felszólította nyilatkozatra, kereken kimondta meggyőződéséi, vagyis a valót, hogy a költemények mit sem érnek. Dénes Philoxenust e miatt bányamunkára itélte. Később, sokak kértére, kegyelmet kapott Phíloxenus. sőt az uralkodó asztalához is meghívták. Évek után Dénes egy ujabb, nagy munkával készült költeményét mutatta be a jelenlevőknek. Az udvar verőfényében sütkérező szolgalelkü had szinte belefáradt a tapsolásba. Philoxenus hallgatott. S midőn Dénes kérdezte tőle, mily véleményben van, — szóbeli válasz helyett intett a poroszlóknak, hogy kisérjék vissza ismét a bányába. (1) Végül a követkCző eset megismertetése is helyén levő dolog: Az egyszeri fejedelem, fiatal korában jutván a trónra, tele lelkesetléssel magasztos feladata iránt, összes alattvalóira kiterjesztette gondját. Egy Ízben ellátogatott a börtönbe is. .ló szivét nagyon megindította a rabok nagy száma és szomorú fogsága. Elhatározta, hogy néhány javuló-léiben levőt szabadon bocsát. A mint a rabok munka-helyiségein keresztül ment, szóba állt mindegyikkel, s kérdezte fogságra jutásuk okát. A válasz meglepte a fejedelmet, mert valamennyien ártatlanoknak nyilvánították magokat, leszámítva egyet. Ez, midőn a fejedelem kérdezte, lesütötte szemeit s igy válaszolt: Gyermekkoromban nem fogadtam szót szüleimnek, hazudtam elüttök és megcsaltam őket; mint tanuló megszöktem: végül loptam s ezért jutottam ide. Fájlalom, hogy szüleimre ily szégyent hoztam! Ekkor valamennyi rab füle hallatára felkiáltott a fejedelem: Pár száz rab van e börtönben, s valamennyi ártatlannak mondja magát, ezen egynek kivételével! Húzzátok le erről a rab-ruhát, mondja az őröknek — s bocsássátok szabadon, nehogy ezen ártatlanokat félrevezesse! II. Irtsák L i gyermekökből a hazugságot. 1. A kisgyermek, általános tapasztalat szerint, nagyon beszédes, csak úgy folyik ajkáról a szó. S igy gyakran megesik, hogy azt sem tudja, mit beszél: s még többször, hogy nem is veszi észre állításának ellenkezését a valósággal. Ha ez az eset forog fenn, első ízben ne is vegye észre a szülő a dolgot: de ismétlődés esetén, ne hagyja szó nélkül. Gyermekem! mondhatja ilyenkor a szülő — te tréfálsz, s engemet csak mulattatni akarsz e kieszelt dologgal. De lásd. én annak örülök, ha igazat mondasz. De ha a gyermek megint folytatná "az előbbi módot, a szülő is hagyjon föl a tréfálódzással, s mondja a kicsinek: Kedvesem! gondolkodjál előbb azon, amit ki akarsz mondani, s fontold meg, vájjon megfelel-e a valóságnak? IIa a szülő ezt elmulasztja, a gyermeknek ezen. kezdetben nem szándékos és tudatos tévedése bele rögzik természetébe, s igy később nehezen lesz megigazítható. 2. Hogy az orvos betegét sikerrel gyógyíthassa, szükséges a jó diagnózis. Így van ez az erkölcsi betegséggel is. De a nevelő helyzete sokkal nehezebb, mint az orvosé. Mert ez, midőn a betegei vizsgálja, a jelenséget legtöbb esetben nyílt valóságban látja maga előtt; s igy, éles megfigyelés s józan szakérte-