Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1887

— 7 — akart is venni a piacon. Hát még az ország határain túl! Mennyi kellemetlenség a koncluktőrökkel, a vasúti, táviró- es postatisztekkel, esetleg rendőrökkel és ven­déglősökkel ! És váljon, mit használ az valakinek, ha például a magyarnyelven kívül még franciául és németül is tud, de svéd vagy angol, vagy olasz vizávijá­val a vasúti kupéban nem tud beszélni? de egy árva szót sem! S minthogy 800-nál több nyelv van a világon, nem megbecsülhetetlen kincs-e egy oly nyelv­nek tudása, melyet minden mivelt ember megért? Schumannt, Rubinsteint, Beethovent az egész világon megértik, mert a zene nyelve egyetemes, nemzetközi. IIa én ezt irom: 10—2 == 8, mindenki meg fogja érteni, mert egyetemes nyelven van irva. Ha például a világ minden katonája volapüknyelven vezényeltetnék és ezen tehetné le a tiszti vizsgálatot, nekünk magyaroknak is kevesebb okunk volna panaszra; a közkatonára nézve pedig a hapták is volapüknyelven van mondva. — Valóban az volna csoda, ha ennyi kinálkozó előny mellett nem terjedne rend­kívül rohamosan a mivelt népek közt a volapük. Azalatt, mig szokott mély tu­dományossággal kutatja valaki a szanszkrit alakokat, hogy azokból sokszor erő­szakosan, többször tévesen, de mindig gyakorlati cél nélkül egy latin, görög vagy német genitivust deriváljon, nem okosabb-e gyakorlati cél szempontjából egy oly nyelvnek elsajátítása, melyen majdan a föld összes mivelt népei tolmács nélkül megérthetik egymást. Mennyi előny a távirásnál! Minden táviró tiszt anyanyel­vén kívül csak ezt az egy nyelvet tartozik még tudni. Nem-e mellőzendő furcsa­ság az is, hogy Pécs a németnek ma is Fünfkirchen, ós Wien a magyarnak ma is Bécs ? A találmány meg van; célja, hogy a nemzetek egymást megértsék és a keresztény testvériséget egymás közt előmozdítsák. Lehet, hogy a nemzeti érzület parányit gyengülni fog, de a társadalmi mi fogalomköre tágulni fog. Egy mérték, egy pénz egynyelvű fölirattal és értékkel, egy időszámítás és egy nyelv hozza kö­zelebb egymáshoz az embereket. A világnyelv célja nem elérhetetlen, mert a cél­hoz vezető eszköz t. i. maga a nyelv könnyű. Könnyűt teremteni nehéz, de e ne­hézséget leküzdeni a nyelvművész Schleyer föladata volt. Őrültnek tartották volna és orvosi felügyelet alá helyezték volna, ki ezelőtt 50 évvel komolyan beszélt volna a telegraf és telefon céljairól; ma fontos üzleteket bonyolítanak le segítsé­gével, operákat hallgatnak rajta és feltalálóját az emberiség jótevői közé sorozzák. A volapük célja továbbá visszafizetni Keletnek Nyugat tartozását, midőn a feni­ciai világhetükért a világnyelvet adja neki. S ha mégis akadna ember, ki tüntető zajt ütne a volapük ellen, az, Colling szerint, eszünkbe juttatná Börne élces és éles szavait: „Mióta Pythagorás, tantétele felfedezésekor, hálából hekatombát mutatott be az isteneknek (100 ökröt áldozott föl), azóta minden uj igazság fel­fedezésekor rémülve bőgi el magát minden ökör." A sajtó kedvező nyilatkozatai a volapükről. Luxemburger Zeitung. 1880. május hó. A mult évben megpendített, mérhetlen fontosságú eszme valósággá lesz Schleyer János világnyelve által, mely rendkívül egyszerű, rövid, hangzatos és erőteljes. Föltűnő előnyös tulajdonságai a következetesség, logika és szabad moz­gás. Nyelvtana kapható Konstanzban (Baden). VII-ik kiadás, kézi szótárral 1 frt 50 kr. Nagy szótár 4 máik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom