Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1885
Értekezés: A darvinizmus
2 és kritikailag kell előbb megvizsgálnunk: célja jelen soroknak, melyek nehezen jelentek volna meg ezen évkönyv lapjain, ha a kecskeméti ref. gimnázium tavaii értesítője nem közli vala Darwin elméletét magyarázó figyelmeztetések nélkül. * * * Azon változások, melyeknek az állat- és növényfajok — fejlődésük különböző állapotaiban — alá vannak vetve, továbbá az előnyös változásoknak átöröklése és bizonyos szerveknek folytonos használat következtében történt kifejlődésének megfigyelése, érlelte meg Darwin Károlyban, az angol természettudósban (született 1809) azon gondolatot, hogy az állat- és növényfajok sokfélesége egész egyszerűen, mechanikus úton keletkezett a létért való küzdelemben, melynek minden szerves lény alá van vetve. így jöttek volna létre mindazon külünfélesé- gek, melyek által az egyedek egymástól különböznek ; és minthogy ezúton csak a legéletrevalóbb, legkiválóbb és a külső körülményekhez alkalmazkodni képes egyedek tenyészhetnek tovább, világos, hogy maga a természet, kiválasztás utján alkot idő folytában uj fajokat, melyek a már létre jött legkisebb változások folytonos összegezése által létesülnek épen úgy, mint az az állatok és növények mesterséges tenyésztésénél és nemesítésénél szokott történni, azon különbséggel azonban, hogy itt tudatos cél vezeti az embereket cselekvésükben, mig a természet tenyészetében magától, vagyis vakon működő törvények szerint áll elé az elfajzás, mely az egyednek, létéért való küzdelmében a sikert és győzelmet biztosítja. A zseniális francia természettudósnak, L amarck-nak nyomán haladva, higgadt megfontolással és mély alapossággal 20 évig gyűjtötte 1 )arwin roppant adathalmazát, melylyel tanának: a leszármazás elméletének igazságát bizonyítani igyekszik ; azon tannak igazságát, melyet félszázaddal elébb Lamarck, 1809-ben tanított azt állítván, hogy szervetlen anyagokból keletkezhetnek szerves lények és hogy a szervesek a változó külbelmtások alatt szerveik használása vagy nem használása folytán más, esetleg tökélyetesebb lényekké válhatnak ; pl. némely kérődzők nyaka hosszas nyujtogatás folytán végre is megnyúlik, midőn magasan levő falevelek után kívánkoznak; némely madarak nyelve meghossza- bodik azáltal, hogy mélyebb hasadékokban keresik élelmüket. — Lamarck kortársa »St. II i 1 a i r e azon véleményben van, hogy némely csúszómászók lélegző szervükkel már akkor élhettek, mikor még a légkör szénsavban gazdagabb volt, de mert a légkör a növényzet keletkezésével szénsavat vesztvén élenydúsabb lön, ezen állatok tüdői is hatalmasan fejlődtek, és a csúszómászókból madarak lettek. Csodálatos, igy ir Kant, a természet gondoskodása, melylyel terményeit, beléjük rejtett intézkedései által mindennemű eshetőségre előkészíti, hogy azok a változó égalj és talajhoz alkalmazkodhassanak, és ezáltal látszólag uj nemeket hoz létre, melyek azonban nem egyebek, mint ugyanazon nemnek hosszú időközökben véghezmenő elfajzásai. Azonban hozzá teszi a königsbergi bölcsész, hogy a véletlen, vagyis a mechanikus törvények ily változást és alkalmazkodást létre hozni nem képesek, hanem hogy az ilynemű fejlődéseket a lények szervezetétől föltételezetteknek, előkószitetteknek kell tekintenünk. Goethe szerint a teremtmények élete azok folytonos és szemmellátható átalakulásában áll. Minden szervezet ősrégi, közös eredettel bir ; az alakok kü-
