Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

— 8 — lehet a szorgalom, de nem alapúi belső kényszerűségen, biztosan nem számítha­tunk reá, Ezeket legjobb többször feleltetni, oly példákat adni nekik, melyek némi gyakorlottságot, önálló felfogást igényelnek, s melyek kidolgozásánál az azonnapi lecke betanulása nem elég a középszerű feleletre sem. Adjunk teret kitün­tetni magukat: pl. ha valaki valamit nem tud, általuk Segíttessük, ha a magyará­zatban oly helyre jutottunk, honnét a további haladást maguk a tanulók is meg­tehetik, velők folytattassuk stb. Ilyenkor, ha tudnak, vagy nem, mindkettő ösztönül szolgál a nagyobb szorgalomra, kitartásra. Azok, kik más tantárgyakat egész szenvedélylyel tanúinak, mig a ma­thezis iránt határozott ellenszenvet tanúsítanak, szigorú eljárással ritkán nyerhetők meg. Az ilyenekben meg van a szorgalom, kitartás, rendesen a munkakedv és tudvágy is; de vagy fejletlen tehetségök a mathematikai irányban, vagy alapjok nincs, vagy néha bármi okból, önbizalmokat elvesztették. Tanúsítsunk tehát irántuk jóakaratot, kissé jobb feleletöket is méltányoljuk, biztatásra használjuk fül. Ha ily módon az önbizalmat némileg fölkeltettük, a tárgy megkedveltetése a második lépés, mit az által érhetünk el, ha kedvencz tantárgyukkal érintkező vonatkozásokban állítjuk eléjük a mathezist. Megtörténik, hogy mindezen fárado­zása a tanárnak hajótörést szenved, ekkor nincs más hátra, mint az év végén az illetőt 2-od rendbe tenni, hogy a szünnapok alatt pótolja hiányait — s igy a tova­haladástól elütve ne legyen. Nem ritkán találunk oly ifjakra is, kik gyors felfogásuk s erősebb itélő tehetségök miatt a tanár magyarázatát könnyen elsajátítják — s ez okból a szor­galomnak szükségét nem érzik. Az ilyenek számára tartson a tanár készen érde­kes, de fogós kérdéseket, hosszabb munkát igénylő feladványokat, vessen fel előttük oly feladványokat, melyek kíváncsiságukat és kissé becsérzetöket érinti, de ne adjon nekik utasítást a feloldásra — kevés idő múlva az osztály előtt kér­dezze meg: sikerült-e a feloldás, ekkor mind a sikertelenség kellemetlen, mind a siker kellemes érzete hatni fog szorgalmuk, kitartásuk emelésére. Általános elvül pedig tűzze ki a tanár, hogy a szorgalmat mindig méltá­nyolja, még ha a siker nem valami sok is, a tunyaságot pedig büntesse, de mindig jó szándéka és a tanuló haladása, boldogulása iránti akarat nyilvános jelei mellett. 3. A szorgalom és ünmunkásság fejlesztésének egyik hathatós eszküze, ha a tanár tárgyát az ifjakkal meg tudja kedveltetni. Természetesen ha a mathezist mint általános igazságok, tételek gyűjteménye mutattatik be, nehéznek, száraznak, unalmasnak tűnik föl, főleg a gyermeknél, kinek élénk képzelme az egy tárgy­nál maradást, meleg vére a hideg száraz adatokat, kevéssé fejlett észtehetsége a kitartó gondolkozást nem igen birja meg. De ha a tanár ezen elvont igazságoknak gyakorlati hasznát, alkalmazását mindjárt bemutatja, ha a természettan, csillagá­szat, földrajz, történelem s a közélet számtalan viszonyaival való érintkezését fel­tünteti, ha figyelmezteti a tanulókat azon bámulatos üszhangra, szigorú logikai menetre, melyek az egész mathezist áthatják ; ha a nehézségek ügyes megkerü­lésére, vagy merész legyőzésére utal, melyek az emberi ész egy-egy kis diadala stb. egészen más szinben tűnik fel. IIa a tanár tárgyát minden izében, vonatkozá­saiban ismeri, úgy tehet, mint az ügyes fotográfus, ki nem épen vonzó arcról is tud igen tetszetős képet előállítani, noha a gép rokon- s ellenszenv nélkül dol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom