Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

— 26 — nem lehetőleg általánosságokban mozogva, azon elveket, módszereket s ezek hol s miként való alkalmazását óhajtóm néhány szóval érinteni, melyeket a magya­rázás s általán a mathematikai tanitás céljainak valósítására nézve fontosaknak tartok. 1. A mennyiségtan nagy, szilárd és szép épülete az axiómák, definíciók, thesisek, korollariumok, problémák köveiből van a logika törvényei szerint, az emberi ész által megalkotva. Ezért szilárd, ezért megdönthetetlen s innét azon öszhang, mely belőle kiárad. A gondolati alapigazságokból, vagy a meghatározá­sokból kiindulva, már ismert s bebizonyított igazságok láncolatán át biztos lépésekkel jutunk az új igazsághoz. Legtöbbször oly egyszerűnek, világos­nak tűnik föl az egész, mintha tévedés, hiba nem is volna lehetséges. Pedig nincs úgy, ha az alap ingatag, ha a kapcsolat laza, az eredmény sem szilárd. Ha a tanár megakarja adni következtetéseinek a biztosságot, világosságot, érthetőséget, úgy nagyon is szükséges, hogy képes legyen szigorú elemzés alá venni a definíciókat, lenyesegetni a fölösleges cafrangokat, kiegésziteni hiányait. Ismernie kell mind azon módszereket, melyeket a mathematikai következtetéseknél alkalmazni kell és lehet, hogy válogathasson közülük a körülmények szerint. Meg kell tudni birálni minden segítségül, kapcsolatul vett tétel értékét, odavalóságát. Egyszóval tantárgyának ne csak anyagát ismerje, de szellemét s ez a logika. 2. Mind a számtan-, mind a mértanban vannak alapfogalmak, melyek az egészre, vagy egyes részekre vonatkoznak. így a mennyiség, egység, szám, pont, vonal, sík, test, arányosság, egyenlőség, egybevágóság, hasonlóság, logaritmusok, háromszögtani függvényszámok stb. stb. fogalmai. Ezek tisztázása, biztos meg­állapítása, osztályozása, az összetartozók különbözése és egymásközti viszonyának kifejtése egyik legnehezebb, de egyszersmind legszükségesebb teendőnk. IIa a tanuló nincs tisztában c fogalmakkal, összes mathematikai ismereteinek teherhordó állatja, nem öntudatos birtokossá. Összezavarja a legegyszerűbb dolgokat; 8 szög­nek mondja a 8 lapot, szögnek a háromszögtani függvényszámot, logaritmusnak a megfelelő számot, egyenesnek a forditott arányt stb. Ezek néha elég gyorsan szá­molhatnak, egyes, főleg mértani feladványokat jól betanúlhatnak ; de soha ön­állóságot nem fognak kitüntetni, néha a legegyszerűbb példákat képtelenek fel­oldani, s minél tovább haladunk tárgyunkban, annál nagyobb lesz a sötétség fejőkben. Ezen alapfogalmakat mindjárt az illető szakasz elején kell kifejtenünk, és addig ne menjünk tovább, mig meg nem győződtünk, hogy az osztály legna­gyobb része érti. Némely alapfogalmat p. o. a logaritmus, viszony, arány, stb. fogalmát már kezdetben lehet teljes pontossággal s minden vonatkozásaiban tisz­tázni, a legtöbbnél azonban ez sem nem szükséges, sem sikeresen nem eszközöl­hető. Az ilyenekét fokonként bővítjük, midőn a megértéshez szükséges előisme­retekkel már rendelkezik a tanuló s midőn a fogalomkör tágítására szükség van. így az alsó osztályokban, fölösleges a nemleges számok fogalmával bajlódni; valamint elég itt, ha p. o. a síkot csak mint a test, még pedig a fizikai test, felü­lete-, vagy ha épen tetszik, határaként tekinti is. Amint azonban a bővités szük­sége föllép s az érzéki képeket, az elvont fogalmaknak kell helyettesíteni, nem szabad tágítani s halogatni a dolgot. Nincs itt lehetetlenség, csak arra vigyázzunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom