Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1883

íme az egész keretének tartalmassága ! A mely mődarabban az egésznek változatos részei oly természetesen összeolvadnak, hogy a különböző részek egy kifogástalan egészet képeznek, és az egész a részeknek lesz külső és belső egysége: ott megszUlemlik az összhangzat, harmónia, mely a tagoknak nem csak külső, de belső egybeolvadásában és megegyezésében áll azon czél vagy eszme szerint, melyet kifejezni, feltüntetni hivatva van a megalkotott szép nitt. — Volt idő, midőn a Szépnek kelléke kizárólag az összhangzatba helyeztetett; midőn elvképen kimondatott, hogy azon tárgy szép, a melyben van összhangzat. Hogy ez nem áll; hogy az elszámlált alapföltételek és' azok tartalmassága nélkül a Szép nem gondolható, azt fentebb elég világosan kimutattam. Hogy azonban összhangzat nélkül Szép nincsen, abban minden aesthetikus megegyez. Hiszen az összliangzatban találja fel minden lény befejezését és tökéletességét, tehát szükségképen a Szép is ez által éri cl befejezését és tökéletességét. Elszámlálván a kellékeket, melyekkel a Szép bír, tehát a melyekkel minden Szépnek bírnia kell, áttérhetünk a Szépnek tárgyias meghatározására; vagyis megfelelhetünk azon kérdésre: mi önmagában véve a Szép? Szép az, a mi egységes, önálló és egész mii; minek egysége, önállósága és egész volta tartalmas; tartalma tökéletesen összhangzó. A Szép alapja. Mi a Szép alapja? Mi oka annak, hogy a Szépet oly nagyra becsüljük? Mi eszközli azt, hogy a szép elménket és kedélyünket oly erővel ragadja meg, hogy szemlélésénél nem csak érdekeinkről, de magunkról is megfeledkezünk? Minthogy minden létezőnek alapoka Isten, a föltétlen és független Lény, azért a Szépnek sem lehet más alap- azaz létoka, mint maga az Isten. Bővebb értelmezésűi szolgáljanak a következők: 1. A józan ész, valamint a kinyilatkoztatás azt tanítja, hogy Isten egy. Minthogy Isten önmagától és önmagáért létezik, azért 0 teljesen független, önálló Lény. Továbbá, minthogy Isten önmagának teljesen elég, belőle mi sem hiányzik, következik, hogy Isten állományára, lényegére nézve teljesen egész. Isten tehát egységes, önálló, egé3z Lény. 2. Isten egységében sok tulajdonságot vagyis tökéletességet különböztetünk meg a nélkül, hogy lényegét részekre osztanók. így gondoljuk, hogy Isten mindenható, mindentudó, legbölcsebb, legjobb, legigazságosabb, legkegyelmesebb, leghűbb sat. Mind ezen tulajdonságok vagy tökéletességek Istenben megoszthatatlanúl, mint egészben bcnfoglaltatnak, minthogy egymással megegyeznek. Istent tehát úgy tekinthetjük, mint számtalan tulajdonságoknak azaz tökéletességeknek egységét. 3. Istent épen azért, mivel tökéletességei egymással teljesen megegyeznek, úgy tekintjük, mint teljes összhangzatát a számtalan isteni tulajdonságoknak, mely