Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1882

— 5 — egyediili hatalom a szám, egyedüli törvények az ösztönök, egyedüli czél az él­vezés a lehető legnagyobb mértékben. Mi a következmény ezekből ? Az, hogy határtalan kevélység fújja föl az embereket és kihal belölök az alárendeltség érzete, mely nélkül pedig egyes család sem állhat meg becsülettel; kölcsönösen irigylik egymástól az élvezeteket és a pénzt, melyen azok megszerezhetők; tunya­ságbau és kéjelgésekben kábítják el magokat és élveznek mindaddig, mig a test vegyi elemeire, vilióra és timsóra föl nem bomlik. Csakugyan érik az elhintett konkoly Európa társadalmi mezején javában. Francziaországban oltárok, sz. szobrok és templomok gyújtatnak föl vagy röpittetnek a levegőbe ; a czivil-házasság már túlhaladott pont, az ujabb haladási jelszó a szabad-házasság; a kamarai többség, mintha eszét vesztette volna, az egyházi tanítókat és betegápoló nővéreket karhatalommal szétüzte, és visszahozta a száműzött petroleuröket s gyilkosokat, kik, most országszerte szervezkedvén, nyílt hadat izentek minden tulajdonnak, sőt magának a társadalmi rendnek ; Oroszországban a romboló nihilizmus terjedését nem sikerült megállítani, behatolt az már előbb a hadseregbe és a felsőbb körökbe, gyújtogatott, rabolt és gyilkolt; legújabban befészkelte magát a legveszedelmesebb helyre, az egyetemi iíjuság lelkébe; Olaszország akna fölött áll, mely minden pillanatban fölrobbanhat; a megnyitott parliamentben csak imént az esküvel játszottak; lehet, hogy a parlia­ment többség leveti az álarczot és kikiáltja, hogy nincs lelkiismeret; Poroszor­szágban a szocializmust a fél ostromállapot tartja lekötve ; ki tudná megmondani, vájjon, bizonyos körülmények változtával fékezhető lesz-e az teljes ostromállapot által ? S ha Magyarországban ezen társadalmi métely vakmerő tettekben eddig még nem nyilatkozott, az a magyar nép józanságában találja magyarázatát; de hogy a métely megvan már itt is, annak észlelésére nem szükséges Buda­pestre utaznunk ; hallhatunk a vidéken is, például Pécsváros utczáin, az alsó néposztálybeliek szájából ilyféle nyilatkozatokat: Bizony ideje volna már, hogy a szegények elfoglalják a gazdagok helyét... sat. íme a konkolyhintés eredménye Európa államaiban ! Vallásgyülölet; a családi szentélyt leromboló polgári és szabad-házasság; gyújtogató és gyilkoló nihilizmus ; esküt és lelkiismeretet megtagadó istentelenség; tulajdonjogot és tár­sadalmi rendet fölforgató szocializmus és kommunizmus. Hát a családi és magán élettel hogy vagyunk? Ugyan ki ne vette volna észre, mint tűnik el mindinkább a gyermeki áhítat, mely előbb általános volt, és lép helyébe a konok akaratosság? Sok gyermekuek ma már az édes szülői járom is elviselhetetlennek látszik, és a szülői akarat fölött diadalmaskodik a daczoló gyermeki önfejüség. Történnek gyermek­öngyilkosságok is, melyekről előbb mit sem hallottunk. Mekkora ziláltság a családi életben, midőn éretlen gyermekek is öngyilkosokká lesznek! A serdülő mindkét nembeli ifjúságnak — tisztelet a kivételeknek — nem izlik a munka és a rend; hiúlkodik, mulatság után eseng; majd urhatnáinságra czélzó fényűzés által igyekszik körénél magasabbra emelkedni, hogy zuhanjon azután annál mélységesebben alá! A fiatal emberekben igen kevés a nemesebb ambíció,

Next

/
Oldalképek
Tartalom