Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1881
— 6 hivatásuk, sem türelmök. A nagy fényűzés, mellyel az államok magokat berendezték, a rohamos vasútépítések, a folyton szaporított hadseregek kimerítették a kincstárt. Következéskép le kellett mondani a takarékosságról, mire a régi kormányoknak főfő gondjuk vala; szokásba vették azt az államot nevezni virágzónak, mely legtöbbet költött, vagy is legtöbbet csikart ki az alattvalóktól, s dicsérni azon minisztert, ki a nép-bosszintó új adókkal egyensúlyba tudta hozni a kiadásokkal a bevételt; ingósági, föld-, nemzeti-hitel-intézményekhez, kölcsönökhöz, sorsjátékokhoz kellett folyamodni, melyektől sarkalva a nyereségvágy ragadta meg a társadalmat, kezdve a legalsóbb osztályoktól a milliókhoz jutott szerencsefiakig. A pénz kényhatalommá lett. Miután kiküszöbölték a vallásos nevelést és fizetik a tagadót, a valódi ismeretek gyérsége lehetségessé tette a társadalom vallásos jellegének elpusztítását, hogy közvetetlenííl saját kényuralmának vessék alá az embert; az alacsony gondolkodásmód kap azon a tanításon, mely szerint egyedüli Isten az ember, egyedüli hatalom a szám, egyedüli törvények az ösztönök, egyedüli czél az élvezés a lehető legnagyobb mértékben. Mi a következmény mindezekből? Az, hogy határtalan kevélység fújja föl az embereket, és kihal belőlök az alárendeltség érzete, mely nélkül pedig egyes család sem állhat meg becsülettel; gyűlölik mindazt, ki többet tud és tehet; a civilizációt nem az alacsonyabb fölemelésébe, hanem a magasabb lerántásába helyezik; kölcsönösen irigylik egymástól az élvezeteket és a pénzt, melyen azok megszerezhetők; tunyaságban és kéjelgésekben kábítják el magokat és élveznek mind addig, míg a test vegyi elemeire, vilióra és timsóra föl nem bomlik. A nagyszerű kényelmek mindinkább tágasabb körben való terjedése ; a gondolat-, árú-, személy-közlekedésnek a hírlapok, távirók és vasutak által köiiynyítése; a tudományos önhittség, melyet az elszaporodott középiskolák szültek; a nagy fényűzés látványa, melyet magánosok és kormányok kifejtenek ; a pajtáskodás, melyet a kaszárnyaélet, az iparos egyesületek, társúlatok eredményeznek; az emberek egészségtelen és crkölcsrontó összezsúfolása a nagyobb városokban,az apró államok beolvasztása a nagyobb államokba azt eredményezték, hogy az emberek nem csak letettek a hagyományos szokásokról, hanem meg is vetik azokat; megvetik a különös jelleget, a történelmi jogot s a tudatlanság, bigottság, szolgaiság és durvaság jellegét sütik az ősökre. Innét van, hogy majd senki sincs megelégedve sorsával, hanem mindig valamely határozatlan jobb után epedez; hogy mindenki a szükségen felül igényel s növeli magát a szükséget is; innét a nyomor, mely nem esetleges válság többé, hanem állandósúlt társadalmi betegség. A pénzarisztokraciával szemben ott vannak a félelmes proletárok, kik kcblökben vágyakkal, melyeket a hírlapok olvasása, a fény és élvezetek látványa folyton izgat, kétszeresen érzik a szükségek, az adók, a katonai szolgálat súlyát, mely rájok nehezedik, s vad hangon követelnek magoknak jobb részt az újból megejtendő társadalmi osztozkodásban, magasabb napi dijakat, hathatósb képviseletet; s miután a föloszlatott czéhek helyébe gyógyító szerül ipar- és kölcsö-