Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1881

— 5 ­eddig ínég senki sem határozta meg, miként gyakorlandó az; sőt még azt sem, miként lehet annak kifejezést adni. Ki az ész és igazságosság rovására elfogadja a nép-souverainitást, az hasonlít azokhoz, kik előbb a kényhatalmú királyok előtt arczra borultak. Szabadság helyett nyers erő uralkodik nem csak ott, hol fegyverrel tukmálják az emberre a jobbat, hanem ott is, hol a kényhatalom a nagyobb szám kezébe van letéve, minél fogva a csekélyebb szánni tisztességesek és gondolkodók háttérbe szorulnak a cselszövő, a megvásárolható, az elámított előtt. A zsarnokság mindig zsarnokság marad, akár a főhatalomtól ered az, akár a közvélemény fölött uralkodó ama heréltektől, kik, alig hogy a szuro­nyok hegye megtompult és a kormány tekintélye megingott: a souverain-nép nevében megkezdik garázdaságaikat, lármás türelmetlenség által békóba verik a gondolatokat, megtámadják az embertársat becsületében és lelkiismeretében; erőszakot követnek el a közakaraton titkos szövetkezések, párbajok, zavargások által; alattomos árúlkodásoknak, arczátlan mcglnirczoltatásnak teszik ki az embert, ki bír annyi bátorsággal, hogy ésszerűleg és állhatatosan halad a maga utján és nem hajol meg a néptribunok hiúsága előtt. íme a civilizált Európának arezsziue változása másfél század alatt poli­tikai és morál tekintetében! Ä 19-ifc század 2-ilí felében. Lázas állapotok. Harmincz egy-két éve annak, hogy a forradalom, melyet néhány perezre elfojtottak a szuronyok és vértörvényszékek, leszabadúlt lánczairól: azóta fölülkerekedett a szám, vagy is az erősebb joga; a nagy hadseregek daczára napirenden vaunak mindenfelé a zavargások, fölkelések és azon csze­lősségek, melyek forrongási korszakban dívnak; példátlan vérengzések fordul­tak elő, fejetlenség és kényuralom váltották föl egymást; a kormányférfiak és uralkodók ellen minden év meghozza a merényleteket vagy az arra czélzó vakmerő fenyegetéseket. Az állam mindenhatósága, miután elnyelte az egyént, a családot, a községet, magához ragadta a gyermekek nevelését és a jogot azok alkalmaz­tatása iránt. Nagy költségeken iskolákat nyitott Isten nélkül, házasságot ren­delt áldás nélkül; a kórházakból kikergette az irgalmas nénéket, hogy jó fizetéssel olyanokat helyezzen be oda helyetlök, kiknek arra nem vala sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom