Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1879

Hogy a gymnázium 1-ső osztályába túleröltetéssel beíratott számos ifjú közül, mindenféle okoknál fogva, példáúl: a házi nevelés elhanyagolása és a szülői közreműködés hiánya, tehát a tanuló rossz viselete, hanyagsága, majd a tehetséghiány, vagy anyagi körülmények miatt mily sok ifjú üttetik el a 8 évi tanfolyam alatt a gymnáziumtól, azt a fenn adott tiz évi statistikai kimutatásban előterjesztettem. De érintettem a fennebbiekben azt is, hogy ezen pályatévesztés épen az ipar tekintetében mily káros hatással van az illető egyénekre nézve szintúgy, mint a magyar társadalomra nézve! III. Hiba volt tehát az 50-es évek óta a figyelmet a gymnáziumok szaporítására fordítani, melyek, az ország fővárosát kivéve, már elegendő számmal fennállottak. Oda kellett volna inkább törekedni, hogy a fennálló gymnáziumok tanerőkkel és eszközökkel teljesen fölszereltessenek, hogy így a jogos követeléseknek megfelelhessenek, azaz jó iskolák legyenek; azon gymnáziumokat pedig, melyek bármi okból a színvonalra emelkedni nem bírtak, kivétel nélkül meg kellett volna szüntetni. A gymnáziumok a magasabb műveltség szempontjából szükséges tanintézetek; de mivel a jóból is megárt a sok, csak akkor válhatnak valódi hasznára az országnak, ha kellő számmal, arányosan elhelyezve és tanerőkkel jól fölszerelve állíttatnak föl. Hiba volt néhány év előtt teljes gőzerővel reáliskolákat fölállítani csupán azért, hogy az oda tóduló ifjúság befogadható legyen. Mint említettem, a szülők akkor még a reáliskola czéljával sem voltak tisztában. Föl kellett volna a szülőket világosítani, hogy az elvégzett hat osztályú reáliskolai tanfolyam gyermekeiket nem vezeti tüstént fizetéses állásra; sőt hogy a reáliskolai irány Magyarországban nem is nyújt oly sok pályázónak foglalkozást. E helyett azonban egyremást állítottuk föl a reáliskolákat, vagy parallel-osztályokkal megsokszoroztuk azokat. Többször gondolkodtam, vájjon a szülök, midőn oly tömegesen adták be gyermekeiket a reáliskolába, ösztönszerűleg nem ipariskolát kerestek-e inkább, mint reáliskolát ? Ám legyenek reáliskolák, nem hal-ember alakjában szervezve, hogy bevigyük oda a gymnáziumi irányt képviselő tantárgyakat; ily alakban a reáliskolák a gymnáziumban benfoglaltatnak, tehát nem szükségesek; hanem szerveztessenek valódi reálirányban, mert így szükségesek. De még az igy szervezett reáliskolák is csak azon számarányban állíttassanak föl, a melyben azt nem-gyárországunk társadalmi szükséglete megkívánja és azok czéljáról a szülők világosíthassanak föl. Hiba volt elhamarkodva fölállítani a polgári iskolákat, mielőtt azok czéljáról magunk tisztában voltunk és a közönséget is kellőleg fölvilágosítottuk és tájékoztuk volna. A kapkodás folytán oda lyukadtunk ki, hogy melléktantárgyúl hozzájok csatoltuk a latin nyelvet és készítettünk a polgáriskolákból gymnáziumi surrogatumot; a nem gymnáziumra képesített polgáriskolai tanárok növendékei pótló vizsgálatot tehettek a latin nyelvből valamely gymnáziumnál és felsőbb osztályba léphettek ugyanott, ha kedvök kerekedett a polgári iskolát fölcserélni