Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1879

abban rejlett, hogy a reáliskolai tanfolyam nem nyolez, hanem hat évig tartott. Sok szülő azért vitte reáliskolába gyermekét, mert ott akkor érettségi vizsgálat nélkül is megkapta az absolutoriumot; mások azt hitték, hogy a hat évi tanfolyam után gyermekeik további iskolázás nélkül is tüstént életpályára léphetnek, azaz álláshoz jutnak; mindnyájan pedig úgy számítottak, hogy a hat évi reáliskolai tanfolyamnál két évi neveltetési költségektől megmenekülhetnek. Mire nézve, midőn e számítás egymás után meghiusúlt, a tolongás irányt változtatott és ismét a gymnáziumok felé vette útját. 2-or. Aristokratikus hajlamánál fogva a magyar közvélemény újabb időkig csak azokat tartotta honoratioroknak, vagy is az előkelő osztályhoz tartozóknak, kik, legalább is gymnáziumi tanfolyamot végezvén, jutottak el tanulmányaiknak megfelelő valamely életpályára. Az ipar, minthogy nem virágzott, kényelmes életre nem vezetett; az iparos osztálybeliek ennél fogva, hogy gyermekeiket az iparos élet tengődésétől megmentsék, a gymnáziumba adták be iskolába, hogy honoratiorok, magyarul: urak legyenek belőlök. Azok, kik az uri osztályba fülktizdötték magokat, szégyennek tartották — sokan még ma is! — hogy gyermekeik az iparos osztályba alászálljanak. Korosabb olvasóim emlékezhetnek még arra, hogy 1848 előtt oly erővel tartotta magát nálunk e hamis nézet, miszerint még a vagyonos iparosok, kereskedők is alantabb színvonalon állóknak tartattak; kiknek, míg a gymnázium- vagy akadémiába járó figyermekeik a honoratiorokhoz számíttattak, ugyanazon szülők leánygyermekei a honoratiorok körébe, például tánezmulatságokba, vagy épen nem, vagy csak kivételesen fogadtattak be. Ily lidércznyomás alatt állván népünk, gyermekeit kiki lehetőleg urnák akarta neveltetni, tehát beadta a gymnáziumba. 3-or. Magyarországban épen azéí't, mert az ipar, kevés kivétettel, eddig fölvirágozni nem bírt, igen sok a szegény ember, főleg városainkban. Ide tartoznak a falusi iskolamesterek is. Ezek gyermekeiket nagyrészt papnak szánták. Kiknek alkalma van a beiratkozáskor megjelenő szülőknek bizalmas nyilatkozatait meghallani, azok tudják, hogy az ezen czélból iskolába beadott ifjaknak létszáma sokkal nagyobb, mint a mennyit a papság szükséglete szerint növendékekííl befogadhat. Minthogy pedig a papságra más iskolából, mint a gymnáziumból, pályázni nem lehet: azért ezen szülők is mind a gymnáziumi tanfolyamra íratják be gyermekeiket. 4-er. Vannak szülők, kik azért íratják be gyermekeiket a gymnáziumba, hogy nőjenek és erősödjenek. Megvallják ezt magok a szülők akkor, midőn meggyűl az iskolának baja gyermekeikkel; a mi rendesen megtörténik az ilyféle gyermekekkel, úgymint, kik tudják, hogy iskoláztatásuk nem komoly és csak ideiglenes. Hasztalan igyekszik az ily szülőket ebbeli lépésökről lebeszélni az igazgató és jó tanács által őket a helyes útra terelni: makacsul ragaszkodnak a gymnáziumokhoz, mert, mint mondják, ezek a legjobb iskolák. 5-ör. Végre azért iratja be sok szülő gyermekét a gymnáziumba, mert nincsenek fölállítva ipariskolák. Ezekkel, legalább nagyjából elmondottam, mi oka annak, hogy oly nagy számmal özönlik az ifjúság a gymnáziumba.