Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878

megértették szavait mindnyájan. A kertbe lépvén ugyanis, nem elégedett meg azzal, hogy az ásó egész a nyélig bemerüljön a földbe, hanem megkívánta, hogy a munkás a fölemelt földet ásójával szétzúzza és a szulákot gondosan kiszedje; a gyomlálásnál megkívánta, hogy a munkás ne csak zöldjét tépje le a gaznak, hanem, hogy igyekezzék azt gyökerestől kiszedni; a kapálásnál, hogy a munkás ne csak a fölületen kaparászszon, hanem kellőleg bemeritse a földbe kapáját; ehhez hasonlóan a szántásnál akarta, hogy a munkás ne csak benyomja az ekevasat a földbe, hanem hogy egyenletesen tegye azt és sort tartson a szántásban; sat. szóval megértették a munkások, hogy gazdájok nem csupán egyoldalulag jó munkát akar, hanem, mert minden munkának rendesen több ága van, megkívánja, hogy minden oldalról jó, azaz teljes, vagy, mint mondani szokta, egész munkát végezzenek. így járnak-e el a szlílők a gyermeknevelésnél? Egész munkát végeznek-c? Nézzünk kissé körül. A gyermek testből áll és lélekből. Mi a gyermek testét illeti, minthogy a szülők tapasztalásból jól tudják, mily becses a test épsége és egészsége; minthogy tudják, hogy a hibás testű, gyönge és beteges gyermek csak terhére van magának és majd semmi életpályára sem alkalmas: meg kell vallanunk, hogy a szülők majd kivétel nélkül mindnyájan oda törekesznek, hogy gyermekeiket épekké és egészségesekké növeljék föl. Ez okból nem csak tisztaság, táplálás és ruházás által gondozzák általában a gyermeket, hanem kiterjesztik figyelmöket a gyermektest minden egyes, még jelentéktelenebb részeire is, és ha valami fogyatkozást tapasztalnak, azon akár házi szerrel, akár orvosi uton segíteni igyekeznek. Mire nézve elmondhatjuk, hogy a gyermektest ápolására, a tagok épségére és megóvására, az egészség föntartására vagy helyreállítására gond és ügyelem fordittatik a szülök által, és ha hiba követtetik el, az inkább a czélszeriietlen ápolás, gyakran az elkényeztetésig fokozott gondozás, mint ápoláshiány miatt követtetik el. A gyermek második alkotó része a lélek, mely észszel, kedélylyel és akarattal van fölruházva. Ezen tehetségeket is fejleszteniök kell a szülőknek a nevelésnél. Hogy a gyermek lelki tehetségei miképen fejlesztendők a szülők által, azt a tavali és harmadévi értesitvény értekezésében tüzetesen előadtam. Ha kérdést tennénk, minő munkát végeznek a szülők a gyermek lelki tehetségei fejlesztésében? tapasztalás folytán azt kellene válaszolnunk, hogy aránylag sokkal kevesebb figyelmet és gondot fordítanak erre, mint a gyermektest ápolására. Tervszerű eljárással kevés szülői házban találkozunk. Ritka azon szülő, ki czélúl tűzze ki és gondosan keresztül vigye, hogy gyermekét helyes szemlélődéshez szoktassa, értelmét alkalmas magyarázat által/ejleszsze és tájékozza, apróbb elménezségek által elméjét nyitogassa és találékonynyá tegye, emlékezetének naponkint táplálékot nyújtson, képzelmét szabályozza, a gyermek szívvilágát tanulmányozza, és akaratát a zsenge kortól kezdve fegyelmezze. Hanem, ha átlag ily szülői eljárással nem találkozunk is a gyermek lelki tehetségei fejlesztésénél, de hogy e tehetségek minden családban önkénytelenül is fejlődnek, az elvitázhatatlan, minthogy a gyermek szülők, azaz eszes lények körében él és növekedik. Szülői, vagy