Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878
- 6 — Bizonyára, ha csak azon társadalmi válságnak, mely Poroszországot még mindig fenyegeti, eléje menni nem akarunk, kötelessége a magyar törvényhozásnak és a fejedelemnek Vilmos császár szavait komolyan fontolóra venni és a berlini rémesemény fölött okulni; de kiváló kötelességök ugyanezt tenni a szülőknek és az iskolában a szülőket képviselő tanférfiaknak is; mert eltekintve attól, hogy a socialismus már közöttünk is mutatkozik, alig találunk a magyar történelemben kort, melyben a szülök annyit panaszkodtak volna — nem csintalan és pajzán, hanem oly gyermekek fölött, kik a szülök iránt való tiszteletről mind inkább megfeledkeznek, már-már tekintélyt ismerni nem akarnak, féktelenek, élvsóvárgók, dologkerülők, könnyelmű pénzpazarlók, adósságcsinálók, családbuktatók, sat. A baj mutatkozik tehát nálunk is, s mert panaszkodunk, bizonyltjuk, hogy a bajt elismerjük. Ámde meddő panaszkodás által nagy bajokon segíteni nem lehet. Gyökeres orvoslás szükséges itt, nem tétlen siránkozás. Igaz, hogy oly szülőktől, kik magok hintik gyermekeik lelkébe a hitetlenség és erkölcstelenség magvait, orvoslást várni annyit tenne, mint rossz fákon jó gyümölcsöt keresni; hanem van a magyar társadalomban még elég ép rész, mely a közös bajon segíthet, ha komolyan foganatba veszi az orvoslást. Hogy az orvosság csak egy lehet és nem más, mint a gyermekeknek hiterkölcsi gondos neveltetése, az bizonyos. De ezen orvosságot alkalmaznunk múlhatatlanul szükséges, mert ha további gondatlanság és könnyelműség folytán a gaz fejünk fölé burjánzik, és a társadalmi válság vagy is közös felfordulás beáll: bár ily válságban mindenki veszíthet, de, hogy senki többet nem veszíthet, mint a szülő és a család, az bizonyos. Hogy a czél eléréséhez én is járuljak, két kérdést teszek tol, melyekre értekezésemben válaszolni akarok; 1-ör Mért kell a gyermeket hit-erkölcsileg nevelni? 2-or Hogyan nevelje a jó ker. kath. szülő gyermekét? Mielőtt a kérdések megoldásához fognék, sietek megjegyezni, hogy távol vagyok attól, mintha minden szülőt egy kalap alá vonnék. Vannak szülök, kik még mindig igazi ker. szellemben, az Úr félelmében és a jó erkölcsökben nevelik gyermekeiket. De mivel oly szomorú látványban is részesültem, hol a szülő nem nevelt, hanem egyenesen rombolt; mert állottak előttem többször 10—12 éves gyermekek, kik, ker. kath. szülőktől származván, magokra még keresztet sem tudtak vetni: ezek ellenében az igazságot hangoztatni kötelesség, annál inkább, minthogy a tapasztalás bizonyítja, hogy, ha az ember, az igazság által találva érezvén magát, első pillanatokban fölhevül is, később gondolkodóvá válik, magába száll és — alkalmazkodik. I. Mért kell a gyermeket hit-erkölcsileg nevelni ? Bizonyos gazda, midőn munkásokat fogadott, a mint velők megalkudott, azt szokta nekik mondani: Hanem azután egész munkát akarok!. Kezdetben nem minden munkás értette meg e szavakat ; hanem, midőn a gazda közéjök lépett?
