Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878

- 24 — kissé meghökkent, de hallván anyjától, hogy az a másik kis gyermek is éhes, adott annak is. Midőn szegény jött a házba, az okos anya a kis gyermek által nyújtatta a szegénynek az alamizsnát és folytatván ezt az utat, a legjobb szivü ifjúvá fejlesztette és nevelte gyermekét. Az értekezés kerete nem enged meg tovább részletezést, de okos szülőnek elég fölemlítenem, hog}' a külső illemmel meg ne elégedjék, mert a mely emberben nincs szívjóság, annál épen a kül illem a legalkalmasabb lemez, melylyel eltakarja a szivtelenséget. Végre, mi a lélek szépségét, nemességét és nagyságát illeti, az abban nyilatkozik, ha az ember meg­hozza embertársa érdekében az áldozatot, melylyel nem tartozik; nem csak meg­bocsájt, de szeretettel közeledik a sértő félhez; lemond embertársa érdekében jogokról, melyeket érvényesíthetne; hallgat szerényen, midőn beszélhetne; ver­senyzésben nem nyomja agyon a vetélytársat, midőn tehetné; hasznot enged az embertársnak, melyet pedig egymaga kiaknázhatna sat. Habár a lélek szépsége, nemessége és nagysága már fejlettebb kornak szokott lenni erényes tulajdona, de az okos ker. anya azért ne mulaszsza el fejlödöttebb gyermeke szivébe annak legalább magvait elhinteni és a lélek említett szép tulajdonait jelezni, soha el nem felejtvén, mint fenn már elmondottam, hogy az ihletett anya hit-erkölcsi oktatása minden katechizmus között a legjobb katechizmus! g) Van két erény, melyek egyike a sziveket hódítja meg, a másik a nagy­ságot vívja ki magának Isten országában; értem a szelídséget és alázatosságot. Az elsőről azt mondotta Krisztus: Boldogok a szelídek, mert ők bírják a földet, t. i. meghódítanak mindent; a másodikról pedig: Bizony mondom nektek, a ki közü­letek jobban megalázza magát, az nagyobb leszen mennyek országában. Krisztus­ban, mint az emberi nem eszményképében központosítva volt minden erény. Midőn tehát Krisztus arra hívott föl minket, hogy kövessük Őt, kétség kívül azt értette, hogy kövessük Ot minden erényben. És volt még is Krisztusnak az erények közt két favorite-je, azaz kedvencze, t. i. a szelídség és alázatosság, mert egy alkalom­mal különösen kiemelte ezeket, mondván: Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű. Midőn Illés prófétának az Úr megjelent, azt olvassuk az ó-szöv. sz. Írásban, hogy jött nagy vihar, de nem ebben volt az Úr; és jött nagy rázkód­tatás és tliz, de ezekben sem volt az Úr; hanem jött végre enyhe légfuvalom és ebben volt az Ur. íme az isteni Szellem szelídsége. Ha pedig az evangéliumot olvassuk, azt látjuk, hogy az isteni Szellem szelídsége Krisztusban már valódi édes­ségben nyilatkozott. Vezesse rá a jó ker. anya gyermekét az Úr ezen szelídsé­gére és édességére. Vezesse erre szelíd női szive szerint mindenek előtt jó pél­dával, és ha ez nem hatna eléggé, ha gyermeke természeti alkotásánál fogva vas­tag vagy indulatos modorral bírna, magyarázza meg neki, hogy a vastag modor a műveletlenség jele és ellenkezik nem csak az illemmel, de a szivjósággal is; mi pedig az indulatosságot illeti, tanítsa gj^ermekét mérsékletre, azaz írja le neki, hogy, mindőn olyasmit hall az ember, a mi meggyőződésével mereven ellenkezik, vagy sérti öt, akkor felforr ugyan benne a vér, de épen abban különbözik az eszes ember az oktalan állattól, hogy ilyenkor nem rohanja meg embertársát, hanem végig hallgatja őt türelemmel, mialatt időt nver magának arra, hogy em­bertársa szavaira higgadtan okos feleletet adjon és érvekkel szelíden, ne indulattal

Next

/
Oldalképek
Tartalom