Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878

— 25 — és sértőleg válaszoljon. Több baj van e tekintetben a íi-, mint a nőgyermekkel, ki természeténél fogva szelidehb; azért szerencsés azon család, hol a figyermek mellett leány is van, kinek szelíd természete mérséklőleg hat a figyermek érczes természetére. De ha nem volna a családban leánygyermek, ott van a szelíd anyai sziv mintaképe és az édesen vonzó anya oktató szava; ez nem téveszti cl hr.tását a figyermekre, ha, mint b) pont alatt előadtam, a szerető anya föltétlen bizalom utján magához csatolta és egészen hatalmába kerítette gyermekét. — Mi pedig az alázatosságot illeti, minthogy ezen erény minden erény közt legmélyebbre hat cs a ker. embert egész az önátadásig igénybe veszi, arra csak fokozatosan lehet a szülőnek a gyermeket vezetni, főleg korunkban, midőn önkényileg rendelkezni és saját én-jét mindenütt előtérbe tolni akarja majd mindenki, önmegadólag pedig engedelmeskedni, kevés kivétellel, nem akar senki. Kezdje meg a szülő gyerme­kénél e nehéz munkát azzal, hogy szoktassa azt föltétlen engedelmességre. A ki engedelmeskedik, az enged; az alázatos szívünek pedig engedni kell egész az önátadásig. Nevelje továbbá a szülő gyermekét lehetőleg igénytelenné; mennél több igényt táplál valaki magában, annál kevesbbé lehet alázatos. Nevelje azu­tán gyermekét szerénynyé, t. i. hogy még azokban se legyen merész vagy nya­kas követelő, mik öt megilletik, hanem mérsékelt, tartózkodó. A szerénység­nek gyönyörű példáival lehet találkozni néha a családi életben, midőn például az ételkiosztásnál a szerény gyermek tud várni, mig a sor rá kerül; vagy mi több, ha hibából mellőztetett, önfelcdöleg bír hallgatni. íme, erre rávezetheti a szülő gyermekét egészen természetes uton, lehetőleg kevés igényhez szoktatván a gyermeket és a szerénység előnyeit előtte folytonosan kiemelvén. Mi azután a ker. alázatosságot tüzetesen illeti, itt már be kell a szülőnek kissé mélyedni a kereszténység szellemébe, és a Teremtő mérhetetlen nagyságával, hatalmával, böl­cseségével és szentségével az emberi parányiságot, korlátoltságot és gyarlóságot összehasonlítván, valamint Krisztusnak, az Istenembernek, egész a kereszthalál gyalázatáig terjedő inély alázatosságát elmélkedés tárgyává tevén: kell a gyer­meknek jelölni és ajánlani az alázatosság nagy erényét, mint olyant, mely a kép­zelt magasságból a valódi, igaz alapra állítja az embert, és azon mértékben, a melyben eljutni bir a teljes lemondásig és önátadásig, vivja ki magának Isten előtt a valódi nagyságot, a kimondott isteni szó szerint: Aki közületek jobban megalázza magát, az nagyobb lesz mennyek országában ! h) Mi a sziv tisztaságát illeti, isteni Üdvözítőnk erre nézve mondotta: Bol­dogok a tiszta szivüek, mert ők meglátják Istent. Vájjon testi szemekkelV Nem; a tiszta szivü ker. ember a Szt. Lélek Isten temploma; mennél tisztább a szív, annál alkalmasabb, hogy Istent magába fogadja ; annál inkább elközeledik hozzá és lelkileg érezhetőbben foglalja le a kitisztult szivet Isten. Sz. Pál apostol, az 1-ső ker. családokhoz irván, mondja: „Testvérek! a mi igaz, a mi szemérmetes, a mi igazságos és szent, a mi a jó hírnévnek megfelel, arra törekedjetek. Minden­nemű tisztátalanság pedig vagy ocsmányság, és ledér beszédek elő se forduljanak köztetek, mint illik szentekhez." A mely ker. kath. család az apostol ezen szavai szerint rendezi be házi életét, azon családban hallgat a gyermekben a nemi ösztön. Legyenek tehát rajta a ker. kath. szülők, hogy gyermekeikben a sziv ártatlansága 4 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom