Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878
— 20 — iránt való inger, a vakmerő tettekre való vállalkozás; röviden, innen megszámlálhatatlan sokasága a hibáknak, kinövéseknek, ferdeségeknek és vétkeknek, melyek, elkezdve, úgy szólván, a bölcsőtől, a növekedő gyermekben mutatkoznak. Honnan a megszületett és ártatlannak nevezett kis gyermekben e tévely, ferdeség és megfogyatkozás? Tanította valaki a csecsemőt, a karon hordozott kisdedet, az ész használatára alig jutott gyermeket e hibákra? A szülök igen jól tudják, hogy senki sem. Tehát a Teremtő kezeiből került volna ki az ember ily megfogyatkozott állapotban ? De ezt még a pogány bölcsek sem állították soha; a világon levő erkölcsi rossz magyarázása végett készebbek voltak az emberek inkább két fő lényben hinni, t. i. a világosság és a sötétség szellemében, mintsem, hogy az erkölcsi rosszat Isten müvének tulajdonították volna. A talányt nem is fejtette meg más, mint az isteni kinyilatkoztatás, mely szerint, az eredeti bün által az emberi természet megromolván, az értelem az emberben elhomályosodott, a sziv és akarat meggyöngült, az önzés és érzékiség uralomra jutott; a hazudság, tévely, hitetlenség, kevélység, kapzsiság, szeretetlenség, irigység, gyűlölség, gyilkosság sat. egymás után fejlődtek az emberben, mint az eredeti bün következményei. Döntő érv erre nézve Kain, az emberi nem első szülöttje, ki irigységből meggyilkolta Ábelt, saját édes testvérét. Krisztus a kereszthalál által megváltotta ugyan a bűntől és az örök haláltól az emberi nemet és az üdvösség útjára visszaállította: de a bün egyéb következményei, a testi és lelki bajok büntetésképeu fönmaradtak a megváltás után is és rá nehezednek az emberre mindvégig. IIa tehát a sztilö a gyermekneveléshez fog, tudnia kell, hogy a megkeresztelt kis gyermek, habár ártatlan a bűntől és alkotásánál fogva vonzódik az igaz, jó és szép után: de másrészt magában hordja az eredeti bün által megromlott természetet, t. i. a hajlamot a hazudságra, tévelyre, hitetlenségre, kapzsiságra, engedetlcnségre, daezra, kevélységre sat., és a testi-lelki bajokban viseli az eredeti bün következményeit. A mely szülő nevelendő kis gyermekét ezen szempontból tekinti, az a müvelés alá fogott talaj minőségét jól fölismerte és, a nevelést a talaj minősége szerint intézvén, az egyedüli helyes kiindulási pontot megtalálta. A nevelés föladata lesz azután Krisztus tanai szerint a gyermek lelkét az igaznak, jónak és szépnek megnyitni, szivébe az erények magvát elhinteni, a gyermeket a hit-, remény- és szeretetre gyakorlatilag rá vezetni; másrészt a gyermek lelkét a hazudságtól, tévelytől, engedetlenségtöl sat. szóval a rossztól távol tartani. 2. Mivé akarja a jó ker. kath. sziílö gyermekét nevelni? Nemde, min denek előtt jó ker. katholikussá? Mit tesz jó ker. katholikusnak lenni? Hinni mind azt, a mit Isten kinyilatkoztatott és az Anyaszentegyház, hogy higyünk, elénk terjeszt. Csupán hinni? Nem; hanem élő hittel fölkarolnia hitbeli igazságokat, azokat az életbe átvinni, az életet azok szerint átváltoztatni, azokat az életben megvalósítani olyképen, hogy Krisztus és törvénye éljen az emberben; hogy élő hit és valódi ker. szeretet hassa át a gondolkodást, lelkesítse az érzelmeket, kormányozza az akaratot; szóval, befolyásoljon minden lelki mozzanatot. Vagy gya-