Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

— 6 — rástól eltérjenek, jusson eszökbe a czél e szavakkal: Nem akarunk beteges gyermekeket! A mint nem akar egy szülő sem beteges gyermekeket, szintúgy nem akarhat lélekre nézve ostoba, értelmetlen, féktelen, akaratos, szóval rossz gyermekeket. A gyermek gondozásánál a figyelem második fő tárgya tehát a lélek fej­lesztése és művelése. Kövessen a szülő itt is szabályos eljárást, akkor fog mű­ködni biztos sikerrel; mire nézve : 1. A szellem első ébredésétől kezdve szóljon a szülő a gyermekhez oko­san, igazán, nem elferdítve, nem ámitgatva, nem hazudozva, hogy midőn a kis gyermek a szülő szemeibe néz, azokban az igazság tükrét szemlélje. így fogja a sziilő gyermeke lelkét az igazságnak megnyitni és azt a hazudságtól távol tartani. Az igaz beszéd szerint legyen a szemléltetés is helyes, t. i. a mit lát, hall, sat. a gyermek, lássa és hallja meg azt helyesen, igazán. Helytelen szemléltetés mellett lehetetlen, hogy helyes képeket, helyes gondolkozást sajátítson el a gyermek. Tegye figyelem tárgyává a gyermek emlékezetét, nyújtván neki némi táplálékot naponkint új szavak, apró mondatok, rövidke imák, egy-egy dal-szak betanítá­sával ; de e mellett meg ne feledkezzék az értelem fejlesztéséről, megmagyaráz­ván neki, fölfogásához mérve, a dolgok mibenlétét, kérdezgetvén a közel fekvő okokat, majd apró elmejáték által élénkítvén, gyakorolván, tájékozván a gyermek elméjét. íme a szabályszerű eljárás a gyermek észtehetségei czélszerü fejleszté­sére és helyes irányzására nézve. 2. Minthogy a kis gyermek is bír azon nagy világgal, melyet szívnek nevezünk, t. i. az érzelmek, indulatok és szenvedélyek tűzhelyével: fordítson az okos szülő annak képezésére kiváló gondot annál inkább, mert legtöbb ember, ha boldogtalanná lesz, a szív által lesz azzá. A tudósok mindegyre keresik és sze­retnék föltalálni az örök mozdonyt, pedig meg van az az emberi szívben. A szív mindig mozog, mindig valami új után törekszik, soha meg nem állapodik. Ha a szív a gazdagságban, méltóságokban, szépségben, szóval a földi javakban talál­hatná föl végleges nyugalmát, akkor a földi javak volnának a szív valódi ezélja és az embernek kizárólag azokra kellene törekednie, hogy szivét megnyugtassa. De ez nincs így. A földijavakban bővelkedő magasabb körök átlag sokkal több szívhányattatásoknak vannak kitéve, mint a munkás alsóbb osztálybeliek, és ez matatja, hogy a szívnek nem a földi javak, hanem azoknál magasabb a valódi ezélja. A történettan és a közélet bizonyítja, hogy nagy tudósok, hires művészek, magas származásúak, szereplő férfiak és nők, dúsgazdagok kimondhatatlan sziv­hányattatásaik közt nem a földijavakban, hanem a sz. hit vigasztalásában, szóval Istenben találtak megnyugvást. Ültesse be tehát a gondos szülő gyermeke szivébe a hit-erkölcsi érzelmeket, rendezze az ifjú szivében a fakadozó indulatokat és vágyakat; tegye gyermekét kedélyessé, víggá : ime, röviden összevonva a szabály­szerű eljárás a gyermekszív megnyugtatására, rendezésére és kiművelésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom