Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

— 19 — biztos tudomást; azután kölcsönös egyetértésben, vállvetve zárják el gyermekök előtt a kibújó ajtókat. A mely pillanatban látni fogja a gyermek, hogy előtte cl van zárva minden kibújó ajtó: legyen bár reá nézve kemény gyürke a tanulás, bele fog harapni! VII. A tanintézet mint tényező az iskolák sikerére nézve. Nemünk polgárosodásának gyönyörű vívmányai az iskolák. A történettan adatai szerint megvoltak az ó- és középkornak is oskolái; de az előítéletek, a tanférfiak vagy pénz szűke miatt az iskolák, főleg a magasabb iskolák, inkább voltak bizonyos kiváltságos osztályok, mint a nép tulajdonai. Számra nézve nem is akarom kiemelni az óriási különbséget, mely a hajdan és korunk iskoláira nézve létezik; legyen elég megemlíteni, hogy hajdan szerencse volt a községre nézve, ha valami iskolával birt, melybe a gyéren vállalkozók beléphettek; nagyon szerencsés volt, ki, tanulmányait folytatandó, magasabb tancsarnokba beléphetett; ma az elemi oskolákhoz már tankötelezettség van csatolva; az elemiek fölött berendezett középtanodák pedig oly számosak, az ösztöndíjak, segélyző egyesületek, egyes pártfogók és jótévők által a szegényebb tanulóknak nyújtott segély oly terjedelmet öltött, hogy bizton elmondhatjuk, miszerint korunkban a tehetség és szorgalom, szóval a kiképeztetés számára nyitva állanak a tancsarnokok az egész nép előtt. Lépjünk be ezen tancsarnokokba és vizsgáljuk meg, minő feltételek mellett válhatnak azok a sikeres iskoláztatás tényezőivé. A tanintézetek, melyekben a tanuló ifjú kiképeztetést nyerhet, az elemi, a közép és a felső iskolák. A felső iskolák a középtanodákból veszik át növendékeiket, a középtanodák az elemiekből, az elemi oskolák a szülői házból. A felső iskolák bizonyos érettségi fokot feltételeznek a fölvett növendékekben, t. i. hogy képzettek legyenek ne csak szellemi tehetségeikre nézve, de biijanak alapos szakismeretekkel is; a középtanodák fölvéti vizsgálat utján veszik föl növendékeiket az elemi oskolából és megkívánják, hogy a fölveendő ifjak bírjanak bizonyos fejlettséggel, nyelv- és számtani ismeretekkel. A felső tanodák nem működhetnek biztos sikerrel, ha a középtanodát végzett ifjak nem birnak azon kellékekkel, melyeket a felső tanodák alapúi mellőzhetetlenül szükségeinek; a középtanodák sem kezdhetik meg a tanítást kellő sikerrel, ha az elemi oskolák növendékei fejletlenek és az olvasásban, elemzésben, számtanban járatlanok. Igen természetes ; mert az alsóbb iskolák képezvén a felsőbbekre a lépcsőt, hol a létrán az alsó vagy közbe eső fokok hiányzanak, ott nem lehet fölebb lépni. Hát az elemi oskolák? Ugyan legyen szabad tisztelettel kérdenem, tarthatnak-e az elemi oskolák is némi igényt arra nézve, mily állapotban kapják növendékeiket a szülői házból? Vagy megtagadjuk ezt tőlök és azt mondjuk: Hát még ti is igényt támasztotok 3*