Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

_ 20 — növendékeitekre nézve? Nem ti kezditek-e meg a nyilvános tanítást? Nem azért adjuk-e iskolába gyermekeinket, hogy faragjatok valamit belölök? A ki az értekezést eddig elolvasta, az a fenn tett kérdésekre megfelelhet és elmondhatja: Úgy van, az elemi oskolákra nézve sem közönyös, mily állapotban veszik át növendékeiket a szülői házból; tehát joggal tarthatnak igényt arra, hogy a szülők gyermekeiket az iskolára némileg előkészítsék. A legkevesebb, mit az elemi oskola a szülőtől joggal megvár, az, hogy adjon a sziilő a 6—7 éves gyermeknek megfelelő jó házi nevelést. A szülőktől elhanyagolt, neveletlen gyermek az iskolában pillanatig sem marad nyugodtan, lökdös, rug, taszigál, veszekszik; sem ő nem figyel, sem társait nem hagyja figyelni; engedetlen, nyakas, iskolaszereit elrontja, nem tanúi. Igaz, azért van az iskola, hogy tanítsa és nevelje a gyermeket, és az iskola ezt megteszi még akkor is, ha a gyermek, bár fejletlen, de lélekre nézve ép és rossz szokásokkal nincs eltelve. Ámde, ha a gyermek szülői gondatlanság, házi rossz példák által egyszerűségéből kivetkőztetik, akkor olyan az, mint a bunda, melybe befészkelte magát a moly. A tanuló iíjuság nem kilégitő előmenetele miatt újabb időben sokan följajdultak Magyarországban, vádolván ezért némelyek az elemi oskolákat, hogy értelemre nézve nem fejlesztik a gyermeket és zavart alapismeretekkel bocsájtják őket a középtanodákba; vádolták mások a középtanodákat, hogy, midőn növendékeik az egyetemre lépnek, kevés és nem alapos szakismerettel bírnak, magyarán mondva, keveset tudnak; mások a főiskolák ellen keltek ki, hogy azok a napi tanulmányozást és magaviseletet ellen nem őrzik. Találkoztak, kik a baj okát mélyebben keresték és egész a szülői házig mentek vissza. Csakugyan, ha az iskolák sikere-vagy sikertelenségéről van szó, a szülői házat a számításból kihagyni nem lehet. Mert, ha a középtanodát végzett ifjú kellőleg nincs kiképezve és egyetemre lép : természetes, hogy az egyetem nem arathat vele sikert; szintúgy, ha az elemi oskolák fejletlenül hagyják és kellő alapismeretek nélkül bocsájtják tovább növendékeiket, annak a középtanodák vallják kárát; következik, hogy az elemi oskolák is akadályoztatnak föladatuk megoldásában, ha növendékeik, kiket közvetetlenül a szülői házból vesznek, nem csak házilag jól nevelve nincsenek, de azon felül el vannak ferdítve, és rossz szokásokkal eltelve. Ez oly természetes egymásután, mint a létrán az egymásra követ" kező fokok. Én részemről az elemi oskolákat a szülői háztól különválasztani nem birom; ellenkezőleg, valahányszor az elemi oskolákra gondolok, mindannyiszor az jut eszembe, hogy azoknak a szülői ház az alapjok. A gyermek a sziilői házban bontakozik ki állatiasságából; ott ébred öntudatra, ott nyer lelkületet, irányt, fegyelmeztetést; szóval, ott szabályoztatik, neveltetik. Következik, hogy a minő a házi nevelés, melyet a gyermek a sziilői házban kap, olyan fog lenni a lelkület vagyis alap, melylyel a gyermek az elemi oskolákba beadatik. Jó nevelés: jó alap; rossz nevelés: rossz alap.