Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1875
A tanoda állapota az !8 7 5 7 6-ik tanévben. A tanuló ifjúság összeírása, a szt. Lélek Isten segédül hivása, felvéti, javító és pótvizsgálatok a szokott rendes időben megtartatván, 5-én délelőtt rendeztettek az osztályok, délután felolvastattak a törvények, 6-án az igazgató, a helyi körülmények tekintetbe vételével, az ifjúságnak szüreti szünidőt adott, 8-án pedig megkezdettek a rendes előadások. Hit-erkölcsi állapot. A kath. vallású tanuló ifjúság, a három téli hónap kivételével, melyek alatt a zordon hideg és sötét napok miatt a köznapi isteni tisztelettől felmentetett, az egész tanéven át naponkint fél 8-kor hallgatott szt. misét, ünnep- és vasárnapokon szt. beszédet és délután megjelent a litániákra. A szt. mise alatt a főgymn. dalárda négyes kara énekelte a szt. énekeket Lentényi Márk, főgymn. tanár úr vezetése mellett. A kath. vallású ifjúság éven át ötször részesült a töredelem és oltári szentségekben, a tanári kar kíséretében részt vett az egyházi körmenetekben és a tanórák elején, valamint azok végével rövidke imával adta jelét ker. áhítatának. A görög-keleti tanulók vallásügyét nt. Markovics Uros, pécsváradi lelkész; az ágostai és helvét vallású ifjakét nt. Jeskó Lajos, pécsi ágost. vall. lelkész; az izraelitákét nt. dr. Kohut Sándor, pécsi főrabbi, kezelte, kiktől mint illető lelkészeiktől nyerték a hittanból tanjegyeiket. Erkölcsi tekintetben a főgymn. tanuló ifjúság viselete e tanévben általában dicséretesnek mondható. Fegyelmi állapot. Az iskolai törvények a tanév elején külön olvastattak fel a VII., VIII-ik, külön az V., Vl-ik, külön a négy alsó osztálybelieknek, hogy a kor és fejlődés szerint külön-külön nyerhessenek az igazgatótól alkalmas értelmezést, a jó rendre és illemre utaló és buzditó szavakat. Fegyelmi tekintetben az ifjúság állapota általában dicséretes volt; hanyagsággal párosúlt folytonos nyugtalankodásért azonban több alsóbb osztálybeli tanuló kéz alatt eltávolíttatott az intézetből. Rendes tantárgyak. Minthogy a pécsi kath. főgymnasiumban az előirott országos tanterv osztályonkint minden tartárgyra nézve pontosan és lelkiismeretesen életbe van léptetve, azért a végzett tantárgyak osztályonkint való részletezése, valamint a tantervben kiszabott heti óraszám fölemlítése az értesitvényben mellőztetett. Hittan. Tankönyvek: I. osztályban kis káté, II. és III. osztályban Róder bibliái, IV. osztályban nagy káté; a négy felső osztályban Wappler hittana. Magyar nyelv. Tankönyvek: I. o. Ihász magyar nyelvtan, Szvorényi olvasmányok 1.; II. o. Ihász nyelvtan, Szvorényi olv. 2.; III. o. Szvorényi nyelvtan 2. olv. 3., Laky irálytan ; IV. o. Laky irálytan, Szvorényi olv. 4.; V. o. Szvorényi ékesszólástan, Szvorényi magy. irod. tanulmányok; VI. o. ugyanaz. VII. o. Szvorényi magy. irod. tanulmányok» Verbőczy szónoklattan; VIII. o. Szvorényi magy. irod. tanulmányok. A magyar nyelv- és irodalomból a következő feladványok adattak ki szabad kidolgozásul: Az V. osztályban. Hannibal utolsó napjai és rövid jellemzése. — Téli tájkép. Leirás. — A gomba és a fü. Apolog. — A beteg anya. Allegória. — A költői, különösen az epikai müvek fejtegetéséről. A hallottak nyomán. — Bajza „Isten hozzád" czimü románczának utánzata szépprózában. — Miben egyeznek meg egymással s miben különböznek egymástól a románcz és a ballada ? Széptani megfejtés. — Mindszenty „Meliton és anyja" czimü legendájának széptani taglalata. — A nyúl, róka és farkas. Aesopi mese. — Ennek cserebírálata. — Mikép kell a regényírónak a társadalmi viszonyokat feltüntetnie? Széptani megfejtés. — Tompa: „Az árvalány-haj " czimü népmeséjének tartalma s széptani taglalata. Vizsgálati dolgozat. Kassuba Domokos.
