Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1871
5 Az 1870/71-ki tanévben ugyanis, a mint a szülők meghozták a beiratásra gyermekeiket és fölszólittattak, nyilatkozzanak a mulató helyek látogatására nézve mit határoztak gyermekeik iránt: okulván a szülök az előbbi tanév tapasztalataiból, erélyt fejtettek ki, s ha találkoztak is, kik saját felelősségökre megengedték gyermekeiknek a törvény által engedélyezett mulató helyek látogatását, sokan egyszerűen eltiltották ezt, mások megszorították vagy koronkinti engedélyadáshoz kötötték. Ekként szorittatott vissza az áradozó hullám medrébe lassankint s ha itt amott kicsapott az még azután is, az már csak egyes esetekben történt, milyenek azonban a világ kezdetétől fogva voltak mindig, valamint lesznek is! Az tanévben megállapított eljárás követtetett a tanári kar által az 187,/72-ki tanévben is azon különbséggel, hogy a 7. és 8. osztálybeli tanulók szülői írásban adták be határozataikat, mit engednek meg gyermekeiknek a mulató helyekre nézve s mit nem. De mert a tanuló ifjak közül számosán mig mindig anuyira szórako- zottak, hogy figyelmöket alig birják komolyabb tárgyra kitartólag irányozni; mert a szótárt forgatni nem akarják, az előadásokra készületlenül jelennek meg: a tanári kar —joggal bírván a helyi viszonyokhoz képest az oktatás és nevelés érdekében a mulató helyekre nézve korlátokat szabni — a következő tanácsülési határozatot juttatja tudomására a t. szülőknek jövendőbeli tájékozásul: A 7. és 8-ik osztálybeli ifjak a fegyelmi szabályok által engedélyezett tisztességes mulató helyeket látogathatják, de csak azon föltétel mellett, ha szülőik vagy azok megbízottjai Írásbeli nyilatkozatban saját felelősségükre megadják ehhez az engedélyt, s csakis azon mulató helyeket, a melyekre az adott Írásbeli szülői nyilatkozat kiterjeszkedik. A hat alsó osztálybeliek színházba, esti tánczmulatságokba és egyéb tisztességes mulató helyekre csak elöleges és minden egyes esetekre kikért osztályfőnöki engedély mellett mehetnek, mig másrészt a korcsmák és kávéházak látogatása nekik tiltva van. S mert a tanári kar joggal fölteszi, hogy a 2-od- vagy 3-adrendti tanulóknak nem lehet felesleges idejük a mulató helyek látogatására; valamint, hogy a 7. és 8. osztálybeliek közül, hahogy találkoznának, kik a nyert szülői engedélylyel saját kárukra visszaélnének: ezen esetekben a fegyelmi szabályok szerint a tanári kar élni fog jogával és megtiltja a mulató helyek látogatását mind azoknak, kik a tanulásban hanyagok vagy a nyert szülői engedélylyel mértéktelenül visszaélnek. Azon t. szülőknek pedig, kik a lefolyt három tanév alatt folytonosan ezt hangoztatták: „Változtassa meg a fennálló fegyelmi szabályokat a tanári kar, mert azok mellett gyermekeink nem tanulnak és nem bírunk velők“ : azt válaszolom, hogy a tanári kar ezt nem teheti, mert hatáskörét meghaladja. Legyenek a szülök a fentebbi útmutatás szerint gyermekeik iránt erélyesek, következetesek, gondos szülők; javitsák, vagy inkább mondva alapítsák meg és hozzák be a jó házi nevelést, hogy ne a gyermekek kénye és akaratossága, hanem jól megállapított családi és házi rend legyen a határozó; hintsék el főleg az anyák kisded gyermekeik kebleibe a boldogító hit magvait, töltsék el gyermekeik sziveit istenfélelemmel, hogy midőn azokat az iskolába beadják, legyen kész alap, melyre a tanárok biztosan építsenek: akkor sok nem fog történni, a mitől a szülök félnek; sok könyütöl fognak szabadulni, melyeket a rósz és ferde házi nevelés után a szülök oly bőségesen öntenek! A mely szülök pedig a fegyelmi törvényekben mégis változást óhajtanak, ám ott a szabad sajtó, teremtsenek közvéleményt, hassanak az országgyűlésre. A fegyelem és jó rendtartásnak eszközlésére szolgáló szülői közreműködésről legyen ennyi elég, Mielőtt ez alkalommal a tollat letenném, volna pár észrévételem a tanulást elömozditan dó vagy legalább nem hátráltató szülői közreműködésre nézve is. Midőn a figyermekek az elemi iskolákat elvégezik, a szülök beadják azokat rendesen valamely középtanodába. A középtanodák kétfélék: gymnasiumok vagy reáltanodák. Mingkettönek megvan saját czélja és szükséges sége. Nem czélom párhuzamot állítani a gymnasiumok és reáliskolák között, csak azt akarom kiemelni, hogy mig a reáliskolák tüzetesen azon életpályákra készítik az ifjút, melyek megélhetési eszközt nyújtanak egykor nekie, a gymnasiumok ezt szintén teszik, de azon fölül a classicai nyelvtanulmányok által a szellemnek magasabb miveltsé- gét czélozzák, az ifjakat az eszmevilágba vezetik, vagyis azon magasabb czélokra, melyek valósítása a polgárosodás legszebb feladata. Hogy mivé teszik az ifjú embert a classicai nyelvek, a görög és latin nyelvtanulmányok, azt részletesen elsorolni hosszan tartana; elég legyen pár szóval elmondani, hogy a classicai nyelvtanulmányok kölcsönzik az embernek azon magasabb rendű miveltséget, melyet különben, legyen valaki más utón bármennyire miveit és kiképzett, nála hasztalan keresünk, soha meg nem találunk. Midőn tehát a classicai nyelvek oly csodálatos tényezői a magasabb szellemi miveltségnek ; midőn ép- pén a classicai nyelvtanyulmányok legsajátabb tulajdonai, legfőbb jellemvonásai a gymnasiumi kiképezte tésnek, kérdem egész tisztelettel, hogyan történik az, hogy sok szülő oly közönyösen, sőt kicsinlőleg nyilatkozik a classicai nyelvekről, főleg a latinnál is miveltebb és remekebb görög nyelvről mondván: Minek azt tanítani? Mi czélból gyötrik vele az ifjakat ? Mi hasznát veszik annak az ifjak az életben ? stb. Azt vélik talán az illető szülök, hogy ez éa
