Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1859
— 23 golt hindu algebrát újra tanulmányozni, azt a mártania alkalmazva Bonacci eszméit bővebben kifejteni törekedtek. A könyvek lemásolása eddig isszonyu nehézséggel leven összekötve, nem kis akadályul szolgált a tudományos ismeretek terjesztésében. Guttcnberg találmánya segített e bajon, a nyomda nem csak újabb tudományos termékekkel, hanem a régibb müvekkel is gyorsan árasztá el egész Európát, mi által a tudomány barátai uj ösztönt nyertek magokat kiképezni, tudományos munkákat kiadni, vagy a kiadottakat megszerezni. Ezen kor, melyben a tudomány, mintegy újra születve egy szebb jövőnek állott küszöbén, valamint a tudományosság minden ágában, úgy a mennyiségtanban is kitűnő férfiakat számlál. Első ki a 15-dik században a mennyiségtannak uj lendületet adott Purbaoh. 0 a mennyiségtant az 1356-ban alapított bécsi egyetemnél hallgatta, s Gmünden János vezetése alatt oly ismeretekhez jutott , melyek Bologna és Paduaban tartott előadásainál e városok lakóit bámulatra gerjesztők. 1450-ben a bécsi egyetemnél tanárának utóda lelt. Az Almagest után melyhez Bessarion bibor- nok által jutott, a bolygok elméletét irta. Főgondját az Almagest hibás fordításában elkövetett hibák kijavítására forditá. Munkái bevégzését kora halála megakadályozá. Purbach nevét nem csak műveiben hanem tanítványában Müllerben is örökilé. Müller János született 1436-ban. Königsberg ben, hóimét Regiomontanusnak is havatik. Lipcsében elkezdett tanulmányait Bécsben végezte be Purbach vezetése alatt, kinek később utóda lön. Becsben Bessarion tábornokkal megismerkedvén, alkalmat nyert a görögnyelv megtanulására. A bi- bornokot olaszhonba kisérvén görök kéziratokat szerzett magának azon görögöktől, kik a törökök által bevett s elpusztított Konstantinápolyból Olaszhonba menekülvén, tudományos kincseiket magukkal hozák. Tudományának hire Romáig eljutott, IV. Sixtus pápa őt a naptár megjavítására az örök városba hívta, hol jövő évben 40 éves korában meghalt. Az eredetiben olvasott görögmüveket az arabokénál sikerültebb fordításban adá. Purbach csillagászattanát bevégezvén egy önálló sik— és te- keháromszögtant, s egy gyakorlati számtant irt, melyben a betűket mint általános mennyiségeket kezdte használni. Halála után Walther Bernátra hagyott munkái elvesztek. Cusa Miklós bibornok — ki az újabb korban első tanitá a földnek napkörüli forgását — nem annyira saját mennyiségtani ismerete, mint mások müveinek terjesztése által érdemel figyelmet. Ezen időben éltek; Dürer Albrecht és Vinci Lenárt mennyiségtudósok is. Az első mértant irt, melyben a görbevonalok s különösen a kupszeleti és csavarvonalok rajzolását tanitá. Nagyobb figyelmet érdemel Paccioli Lukács kinek mennyiségtana Bresciában jelent meg. A kútfők melyekből ismereteit meríté Euklides, Boethius, Bonacci és Sacro-Bosco munkái voltak. Meny- nyiségtana melyben a plus és minus kifejezésére ezek kezdő betűit p és. m. ő kezdő először használni, a hindu és arab jelleget hordja magán. Ezen mennyiségtani munka, melyben a számok, gyökök, másodrendű egyenletek és Euklides elemeiről értekezik, volt az első mely nyomtatva lön. Pacciolival csaknem egykorú Werner János, ki fáradhatlan kutatásai következtében nyert ismeretei által korának egyik legnevezetesebb férfia volt. Mártana, melyben a kúpszeletekről, Archimedes nehány tételeiről, s végül a csillagászatról ir, 1522-ben került ki sajtó alól. Ezer év volt szükség, inig a görögök a mennyiségtant első elemeiből kifejték, ezer év kellett, mig az ó világnak egykor virágzó, de később különbféle viszontagságokon keresztül ment, s hanyatlásnak indult mennyiségtana nyugott Európába behozatott. E hosszú idő első századai a ro- ■ maiak által gyűjtött csekély számú görög ismeretek megszerzésére fordittatotl. A későbbi századokban Europa népei a hindu és görök források után kifejlődött arab mennyiségtant tanulmányozák. Az idegen eszmék meghonosítása, s a nyert ismeretek czélszerü felhasználása hosszú időt igényelt, s
