Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1858

5

(Toise—okban) log r = 6 • 5140733 dec. compl. log. 0'97312 = 0.0118336 (Bécsi ölekben) log r = 6 • 5259069

„ „ r = 3356657 bécsi öl; mire különben nincs

szükségünk.

(r cos </>') és (r sin </>') mennyiségekben r azon viszony szerint veendő, melyben az egyenlítői földsugárhoz van, tehát mint 3266430 : 3272077 • 14 tehát:

log r = log 3266430 — log 3272077 • 14 log 3266430 = 6. 5140733 dec. compl. log 3272077 • 14 = 3 • 4851765

log r = 9 • 9992498

és ha tekintetbe veszszük az elhanyagolt tizedes törteket s közbeigtatva 0 • 0000002-a! kiigazítjuk, lesz csillagászilag log r — 9 • 9991500, melyet a következő számításokban használandunk. És most:

log (r cos (p') = log r + log cos cp‘ log r = 9 • 9992500 log cos (p‘ = 9 • 8427872 log (r cos (p‘) = 9 . 8420372

log (r sin (p‘) — log r -f- log sin (p‘ log r = 9 • 9992500 log sin (f‘ — 9 • 8559824

k állandót adja ezen egyenlet: k — ; melyben p a Hold földközponti félátmérője,

u> egyenlítői látköri látszöge. Burkhart szerint k = 0 • 2725 s log k = 9 • 4353665.

X = dpi sin 1"; hol pi a tetőpont egyenes emelkedése T középidőre, és dii a tetőpont egyenes emelkedésének változása 1 óra alatt =15°. 04107 = 54147". 85; tehát log l —

log da = 4 • 7335812 log sin 1" = 4 • 6855749 log X = 9 ■ 4191561

Ha valaki ezen két állandó, valamint a többi változó mennyiségek egyenleteit is alapból kifejtve ismerni óhajtja, üsse föl F. Brünnow Lehrbuch der sphaerischcn Astronomie. Berlin, 1851. 87 és következő; — J. J. Littrow Vorlesungen über Astronomie. Wien 1830.1. Theil 308—312 lapjait.

Végre : miután a középidő-számításokat csak négy tizedessel szükséges vinni, s az ötödiket legfölebb igazítás végett lehet megtartani; mi mindazonáltal leginkább a tanulók pontos gyakorlatát tűzvén ki czélul, különösen a háromszögméreti függvényeknél hét tizedessel számitandunk : k és X állandóknál megtartjuk a megtartatni szokott öt tizedest, t i.

log k = 9 * 43537; és

log X — 9 *41916; s most a dologra.