Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1854

növendék; s a korabeli pásztor ifiak közt nagy tekintélyt vívott ki igazságosságával, mely olly szigorú volt, hogy egy, a játék közt engedcllenkedő illára kimondott, s végre is hajtott halál miatt a királynál bepanaszoltatok Priamus noha felismerte gyermekét, de rég elfelejtvén a jóslatot, őrömmel fogadta. Paris igazságosságának hire szinte az Istenekig eljutott; azért midőn Juno, Minerva és Venus Istennők az Eris (viszály istennő) által közibök hajított „detur pulcherrimae“ feliratú arany almáért viszálkodnának, közbiróul Parist választók, kit sem Junónak nagyszerű birodalmakkal, sem Minervának bölcsességgel kecsegtető Ígéretei el nem tántorítván, Venusnak Ítélte az arany almát, ki hálából a világ legszebb hölgyét ígérte neki. Ez volt Helena Menelaus spártai királynak nője, kit Paris férjének távollétében Venus segélyével el is orzott, de magának és honának vesztére; mert Menelauson ejtett szégyent 47 görög vezérek szövetkeztek megtorlani, 1200 hajóval jővén Agamemnon vezérlete alatt Trója falai alá , mellyel 10 évi ostrom után elvégre is csak csellel vehettek be a minden népeket ßaqßaqoi -nak csúfoló görögök. Nem csoda hogy c hosszú harczban a vezérek ágy mint a nép, olly iszonyatos tetteket vittek véghez, melyekért Horaíz őket oktalanoknak nevezi. Castra virtus nunqnam sequitur. S mi egyéb szülte volna ezeket, mint a meghasonlás, mely egyik táborban sem hiányzott, mit Horalz lliásból rövid kivonatként igyad elő:

9. Antennor censet belli praecidere causam.

10. Quid Paris? ut salvus regnet, vivat que beatus.

11 Cogi posse negat. — — — — — — ...

Antennor a harcz okát véli megsemmisítendőnek Hát Paris? Hogy szerencsésen uralkodhassék, és boldogul éljen, ellenez minden eröszukolúst.

Két pártra szakadt tehát a trójai tábor. A józanabbak két liával segítségre jött Antennort követték, ki Helénát vissza adni javasolta; belátván czélra vezető helyes indítványát. De a lenge, honát egy csapodár nőnél kevésbre becsülő Parist körül rajongó csoport lett a győztes; sőt Antennor, becsületes szándokának jutalmául honárulás s egyéb allyas tettekről gyanusítatott. Trója eleste után Paphlagoniából száműzött Henetu- sokkal az Adriai tenger éjszaki csúcsához hajózván, a körülfekvő elfoglalt tartományt Henetianak, (Venetia) a benne épített fővárost pedig nevéről Antennorianak (később Patavium = Padua) nevezte el. — De ezekből:

11. — — —- — — — Nestor componere lités

12. Infer Petiden festinat et inter Atriden13. Hunc umor, ira quidem'communiter urit utrumque

i\esfor a Pelides és Atrides közti viszalkodást igyekszik kieggenlitni, ezt a szerelem, mindkettőt pedig a harag bösziti, az tűnik ki, hogy a görög tábor ügye sem állott jobban. Az atyáról Pelidesnek is nevezett gőgös, még a Hektort védő Apollót is fenyegető Achilles egy hitvány nőért Hippodamiaért ineghasonlott a seregek főparancsnokával, az atyáról Atreusnak is nevezett Agamemnonnal; s a bősz szenvedély a szerelem, a dühös indulat a harag, mik egyeseknek ágy mint egész nemzeteknek életfáján rágódnak; talán a görög tábort is szégyennel készteti vala visszamenni, hacsak az ősz Nestor, kit 300 évesnek mond a rege, bölcs közbenjárása által nem segít az ügyön, fényesen bebizonyítván ekként, hogy „in senibus consilium.“

14 Quidquid detirunt reges. plectuntur Achivi.

4 királyok minden eszelőskedéseiért a nép bűnhődik.

A királyok alatt a vezéreket, az achivusok alatt az összes seregeket értvén, S valóban, valamint nincs nagyobb áldás a jó, erélyes, igazságszerető fejedelem s főnököknél; úgy ellenben nagyobb átok nem