Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1854

0

érheti a néprt, mint rósz fejedelem és önző főnökök, kiknek szemében a nép csak egy bárgyú s hitvány

nyáj; kik azt hiszik, hogy a nép csak ő érettük van teremtve; az ilyen társadalomban aztán

✓

15 Seditione, dolis, scelere, atque libidine et ira

16 Iliacos intra muros peccatur, et extra.

gázadás, csalárdság, latorság, bujaság és harag dúlnak szélűben, mint Trója falain kívül és belől.

Itt költőnk a társadalomnak legborzasztóbb csapásait számlálja elő. Halljuk egyenkint: a) a lázadás a fennálló törvények és törvényes (elsőség iránt tartozó engedelmesség megtagadása. Egész nemzeteket épen úgy, mint egyes egyéneket, néha vad indulatok és vak szenvedélyek fekete föllege boríték Elnémul ilykor az ész szava, mindenütt a durva erő győz. A kereszténység kezdeté.óta történt 140 nagyobbszerü lázadás közül áldást még egysem hozott ínagával, de hagyott Ínséget, borzasztó nyomort, és az isteni képmásra, az emberre sütött lemnshatlan szégyenfoltot. Nincs nagyobb oktalanság, mint lázadás által akarni segítői valamelly nép sorsán; hisz ezt, mint Szécsényink mondja: lelkesedés kezdi, őrjöngés folytatja, és megbánás végzi mindig. Civitas in seditione non potest esse beata. Cic. de tin. A fejetlenségnek egy éje többet árt, mint a zsarnokságnak tíz éve. Üdvözítőnk szent tana pedig, melyet mindenben, tehát itt is irányadóul kell a valódi kereszténynek követni erre int: „Admone illos Principi et potestatibus subditos esse. Tit. 3. A valódi keresztény társadalmakat az jellemzi, mit Crysöst. sz. Atya Virgil után a méhek köztársaságáról mond: „Hege incolumi omnibus mens una est; rege amisso rupere (idem, constructaque mella dirripuere: et quando nequit volare, fert ipsum turba apum, et si moritur, moriuntur et ipsae, in Polycr. I. 7. És ki ne követné őket, főleg ha a lázadások kinövéseit, a legundokabb vétkeket elgondolja, u. m. l>) Dől us álnokság, mely ártatlan vél t ont mindig. Ulysses álnoksága a derék vezért Palamedest megkövez- tetle. <•) Sfolus gonoszság, mely semmi undok tettektől nem irtózik, még a legszentebbet is lábbal lapodja. d) Libidó kéjvágy mely a felizgatott állaliságot folytonosan új élvezetek-, új gyönyörökért zaklatja, kigu- nyolja az erényt, s a bűnt isteníti. Végre, »*)ira harag a maga drabantjaival a gyűlölet, megvetés és bosz- szúval; mik, az embert barommá torzítván csak romok és csonthalmazok felelt szerelik ülni diadalukat. — De e szavakból

17. Rursus quid virtus, et quid sapientia possit,

18. Utile proposuit nobis exemplar Ulixen.

Ismét, mi lehetséges erény s bölcsességgel, Ulisses hasznos példáját tette élőnkbe; - kitetszik hogy

Homerből követni való példákat is szemelt ki Horatz; kiválólag Ulysses tetteiből. — Erényt (virtus) említ s bölcsességet (sapientia), ’c kellőből származtat minden jó, szép s hasznost. Lássuk egyenként. Mi az erény? Az erény az akarat tökélye, vagy is akaratunk azon ereje, mi által a vágyokon uralkodik, és elhatározásában magát az erkölcsi törvényekhez szabja. Állatiságunk folytonos küzdésben ál! szellemi részünkkel a lélekkel; amaz folyvást csak testi kéj, emez pedig szellemi gyönyör élvezete után sovárog. Ez utóbbinak győzelme az erény minél magasztosb kincssel nem bírhat halandó, mert Cic. szerint 4. Tuse, „ex ea proficiscuntur honestae voluntates, sententiae, actiones, omnisque recta ratio. És Senec. epist. 67. Nulla possessio, nulla vis auri argentique pluris, quam virtus aestimanda est. — Azonban lllyssesről, ki, hogy egyebet ne